Folia Historica 28. (Budapest, 2013)

III. MŰHELY - Tamás Edit: Történelmi családok a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma kiállításain

lomszerűen megfordult Radványban, az ekkor készült birtokösszeírás a kastély mellett leírta a 17 holdas kertet is, a ma is álló hatalmas platánfa már az ő idejében is megvolt. Károlyi István állandó lakhelye azonban Foton volt. Az ő birtoklásától kezdve beszélhetünk tudatos gazdálkodásról a radványi uradalomban. A 19. század első felében jelentős technológiai fejlődés következett be az európai üveggyártásban. Ennek következtében sorra szűntek meg a kis üveghuták, vagy alakultak át a Károlyi birtokon is. Károlyi István nem épített korszerű üveggyárat, de nyersanyagként hasznosította a közelben található kaolint: Hollóházán 1831-ben keménycserépgyár alakult. Döntésében szerepet játszhatott Telkibánya sikere. Jellegzetes termékei - alkalmi kulacsok, bütykösök, dísztárgyak - a kispolgárság és a magyar falu számára készültek.

Károlyi István 1878-ban elsőszülöttségi hitbizományt alapított. Az idősebb fiú Károlyi Ede (1821-1879) örökölte Radványt. Károlyi Ede az 1848-1849. évi szabadságharcban fegyverrel küzdött, utána Franciaországba ment, 1850 végén tért haza. A közgazdaság iránt érdeklődött, különféle üzleti vállalkozásokban vett részt. Foederált Hunnia, Nemzetek egyesülése című pamflettjeiben a magyar állam alapkérdéseit taglalta. Az 1860-as években a politikában is szerepet vállalt, országgyűlési képviselő. 1851-ben kötött házasságot gróf Kornis Klárával (1834-1906).

Károlyi Ede nevéhez kötődik és Ybl Miklós terveit dicséri Radvány mai kastélya. Két évtizedig tartott a munka (1860-1877). Károlyi Ede Radványban külön gőzgépekkel felszerelt ipartelepet építtetett, ahol a kastély építéséhez és felszereléséhez szükséges anyagokat, felszereléseket előállították (ács-, kovács-, lakatos-, asztalosmunkák; cserepek, téglák, épületdíszítmények gyártása). Többekben felmerült, hogy a kastély romantikus ihletésű tornyát Károlyi Ede tervezte. 1857-1859 között, Paradeiser főkertész idején alakult ki a kastély körüli kert mai képe. A gyümölcsöskertből angol stílusú park lett. A déli bejáratnál és a tavak környékén elszórtan álló őstölgyeket tisztásokkal vették körül, a park különböző részein lucfenyők csoportját telepítették. A régi parkerdő ligeteit és tölgyeseit megnyirbálva exóták százait helyezték ki.

Károlyi Ede örököse fia, László (1859-1936) lett. Ő kora ifjúságától járta a világot. Hosszú időt töltött Bécsben, Párizsban, afrikai vadászatokon vett részt. Eleinte politikával is foglalkozott, majd visszavonult a közélettől és kulturális, szociális, egészségügyi kérdésekkel foglalkozott.

Károlyi László 1897-es házasságkötése után lett „gazdája" a radványi kastélynak, melyet feleségével, Apponyi Franciskával jelentősen át is alakítottak. Alberto Pio bécsi építésszel 1898 és 1907 között kívül és belül megszépítették, korszerűsítették az épületet. A déli szárny földszintjén néhány impozáns teret alakítottak ki (például márvány fürdőszobák, kandallók, reneszánsz és kora barokk bútorok, textíliák vásárlása, beépítése), az udvari oldalon létrehozták a hosszú, földszinti termet, a márványfolyosót. A nagyszalonban két csavart vörösmárvány oszlopot helyeztek el. A füzérradványi kastélyt a reneszánsz gyűjtemény tette különlegessé. A vásárlások 1913-ig tartottak. A park 1898 után kapott gyűjteményes jelleget. 1906-tól Zinke Ferenc irányította a parképítést.

Károlyi László munkássága jelentősen befolyásolta a Hegyköz fejlődését, elsősorban az uradalom bővítésével és gazdálkodásának fejlesztésével foglalkozott. 1920 után a vadászat Kőkapu térségére tevődött át, a hatalmas vágásterületek vonzották a vadat. Vadászkastélyokat, erdei és gazdasági vasutat, utakat, fűrészüzemeket épített, jól képzett szakembereket alkalmazott. Mintaszerű, üzemtervezésen alapuló erdőgazdaságá254