Folia Historica 28. (Budapest, 2013)

II. KÖZLEMÉNYEK - Radnóti Klára: Moór Emánuel és dupla klaviatúrás zongorája

7. kép

Sérülések a hangolószögek felett (a szerző felvétele)

az „áttanulástól", az első időszakban probléma volt a billentyűzet nehezebb járása,53 stb. Ezeknél komolyabb akadályt jelentettek az anyagiak. A Moór rendszerű zongora lényegesen többe került, mint egy hagyományos. Amikor a legnagyobb sikereit aratta, az 1920-as évek végén, az 1930-as évek elején, a világgazdasági válság időszakában, alig volt rá kereslet. Hiába ért el Winifred Christie például 1930 őszén nagy sikereket amerikai turnéján, egyetlen megrendelést sem kaptak a gyártó cégek. Csalatkozni kellett abban is, hogy a zeneszerzők majd erre a hangszerre komponálnak. 1931-ben meghalt a feltaláló, anélkül, hogy zeneműveket írt volna hangszerére.54 S ha valaki el is szánta magát, hogy Moór-zongorán játszik, anyagiak híján nehezen juthatott hozzá megfelelő hangszerhez. A válság után jött a második világháború, ami szintén nem a zongoragyártás felvirágzását hozta magával. így aztán a Moór-zongora nem volt versenyképes, megmaradt a szakirodalomban az említés szintjén. Az 1920-1930-as évek lelkes ismertetői, koncertbeszámolói után később csak pár mondatos ismertetők, lexikon címszavak utalnak rá, többnyire besorolva az életképtelen próbálkozások közé. Mint a legutóbbi idők találmánya, amin a csembalóhoz hasonlóan lehet játszani, írja Hanns Neupert,55 majd szavait szó szerint ismétli Herbert Junghanns,56 de mások is röviden elintézik, megemlítve

53 Kálmán Gy. i. m. 14-15.

54 Shead, H. A. i. m. 251-253.; Webb, F. G. i. m. 94-95.

55 Neupert, Hanns: Vom Musikstab zum modernen Klavier. 3. Auflage. Berlin, 1952. 56.

56 Junghanns, Herbert: Der Piano- und Flügelbau. 7. Auflage. Frankfurt am Main, 1991.42.

213