Folia Historica 28. (Budapest, 2013)

II. KÖZLEMÉNYEK - Kollár Csilla: Virágok és legyezők. Zsolnay Júlia alkotásai a Magyar Nemzeti Múzeum Textilgyűjteményében

gok, bimbók és levelek mozgalmas összjátéka uralja az alapszövetet. A T.1977.19. leltári számú lapon (7. kép) többféle virágot ábrázolt a művész. Az előző lappal megegyező alapon finom, apró virágú növények szép kompozíciója látható. Rózsaszín turbánlilio­mot (Lilium martagon), fehér vadrózsát (Rosa canina), kék harangvirágot (Campanula) és jázminágat (Jasminum) örökített meg a festő. A megfelelő fedést biztosító festé­kek virtuóz használata változatos színhatásokat eredményez, amit még tovább fokoz az atlaszselyem alapszövet fényes felülete. A természethű virágok Zsolnay Júlia tervezőmunkájában jelentek meg először. Egy főúri megrendelés volt az ez irányú érdeklődés elindítója. Zsolnay Teréz család- történeti írásában így ír az 1883-as évről: „Júlia bár betegeskedett, szorgalmasan dol­gozott az orchideás kávés- és teáskészleten; húsvétra be akarta fejezni. A készletet a szenvedélyes orchideakedvelő bécsi Rothschild rendelte. Mintául remek illusztrált könyvet küldött, amelynek alapján Juliska majd minden darabra más-más virágot terve­zett."65 Számos olyan könyv létezett ebben az időben, mely szóba jöhet, mint ihletforrás. A két legnépszerűbb orchideákkal foglalkozó, gazdagon illusztrált könyvet a kertkultú­rájáról méltán híres Angliában adták ki a 19. század '30-as éveiben.66 A Zsolnay gyár má­sodik számú Decorkönyve sok orchideás tervet tartalmaz. A minta nagyon sikeres és ke­resett lett, de Júlia nem lelkesedett érte, miközben nővére magyaros modorban készült munkáit dicséri, úgy érzi, csak az idejét vesztegeti naturalisztikus virágokra és gallyak­ra.67 Figyelmét egyre inkább a távol-keleti, elsősorban indiai és japán minták ragadják meg. A '80-as évek második felében gyakran fest virágbokrok között előtűnő pávákat, fácánokat és más egzotikus madarakat. Az 1890-es években Zsolnay Júlia ismét gyakran tervez és fest naturalisztikus virá­gokat. A negyedik Decorkönyvben találkozhatunk leggyakrabban Júlia által megálmo­dott élethűségre törekvő virágokkal. Ezt a gyűjteményt 1891-1897 között használták, de elvétve a korábbi és későbbi könyvekben is feltűnik hasonló virágdekor. A sokféle virágfajta között azok is megtalálhatók, melyekkel a selyemlapokat festette ki a mű­vész.68 A természetelvű virágokkal leggyakrabban falitálakat díszítettek a Zsolnay gyárban, erről tanúskodik egy 1891-ben és egy 1898-ban készült dísztál is. Az 1891-ben virágzó magnóliaágakkal dekorált tálat69 Júlia tervezte és festette, gyártási mintadarabnak készült. Az 1898-ban készült falitálat is Júlia álmodta meg, a kivitelezés alapján Csenkey Éva arra következtet, hogy a bécsi Rudolf Schmutz gyűjteményben található darabot is ő festette.70 A Decorkönyvek és az elkészült alkotások mellett Zsolnay Júlia festőművészi mun­kássága során is gyakran ábrázolt virágokat csendéletein. Míg Teréz a családnak és 65 Zsolnay T.-M. Zsolnay M. i. m. 119. 66 James Bateman: Orchidaceae of Mexico and Guatemala. 1837. és John Lindley: Sertum Orchidaceum: A Wreath of the Most Beautiful Orchidaceous Flowers. 1838. 67 Zsolnay T.-M. Zsolnay M. i. m. 119. 68 A selyemfestményeken is megörökített virágok rajzai a 4. Decorkönyvben: Napraforgó: 2143, 2226; Liliomfélék: 2023,2270,2288; Vadrózsa: 2025; Harangvirág 2210. 69 Csenkey Eva-Hárs Éva-Weiler Árpád: Zsolnay. A gyűjtők könyve. Bp., 2003.120. kép 70 Csenkey Éva: Zsolnay szecessziós kerámiák. Bp., 1992.28.21. kép 194

Next

/
Oldalképek
Tartalom