Folia Historica 28. (Budapest, 2013)
II. KÖZLEMÉNYEK - Kollár Csilla: Virágok és legyezők. Zsolnay Júlia alkotásai a Magyar Nemzeti Múzeum Textilgyűjteményében
gok, bimbók és levelek mozgalmas összjátéka uralja az alapszövetet. A T.1977.19. leltári számú lapon (7. kép) többféle virágot ábrázolt a művész. Az előző lappal megegyező alapon finom, apró virágú növények szép kompozíciója látható. Rózsaszín turbánliliomot (Lilium martagon), fehér vadrózsát (Rosa canina), kék harangvirágot (Campanula) és jázminágat (Jasminum) örökített meg a festő. A megfelelő fedést biztosító festékek virtuóz használata változatos színhatásokat eredményez, amit még tovább fokoz az atlaszselyem alapszövet fényes felülete. A természethű virágok Zsolnay Júlia tervezőmunkájában jelentek meg először. Egy főúri megrendelés volt az ez irányú érdeklődés elindítója. Zsolnay Teréz család- történeti írásában így ír az 1883-as évről: „Júlia bár betegeskedett, szorgalmasan dolgozott az orchideás kávés- és teáskészleten; húsvétra be akarta fejezni. A készletet a szenvedélyes orchideakedvelő bécsi Rothschild rendelte. Mintául remek illusztrált könyvet küldött, amelynek alapján Juliska majd minden darabra más-más virágot tervezett."65 Számos olyan könyv létezett ebben az időben, mely szóba jöhet, mint ihletforrás. A két legnépszerűbb orchideákkal foglalkozó, gazdagon illusztrált könyvet a kertkultúrájáról méltán híres Angliában adták ki a 19. század '30-as éveiben.66 A Zsolnay gyár második számú Decorkönyve sok orchideás tervet tartalmaz. A minta nagyon sikeres és keresett lett, de Júlia nem lelkesedett érte, miközben nővére magyaros modorban készült munkáit dicséri, úgy érzi, csak az idejét vesztegeti naturalisztikus virágokra és gallyakra.67 Figyelmét egyre inkább a távol-keleti, elsősorban indiai és japán minták ragadják meg. A '80-as évek második felében gyakran fest virágbokrok között előtűnő pávákat, fácánokat és más egzotikus madarakat. Az 1890-es években Zsolnay Júlia ismét gyakran tervez és fest naturalisztikus virágokat. A negyedik Decorkönyvben találkozhatunk leggyakrabban Júlia által megálmodott élethűségre törekvő virágokkal. Ezt a gyűjteményt 1891-1897 között használták, de elvétve a korábbi és későbbi könyvekben is feltűnik hasonló virágdekor. A sokféle virágfajta között azok is megtalálhatók, melyekkel a selyemlapokat festette ki a művész.68 A természetelvű virágokkal leggyakrabban falitálakat díszítettek a Zsolnay gyárban, erről tanúskodik egy 1891-ben és egy 1898-ban készült dísztál is. Az 1891-ben virágzó magnóliaágakkal dekorált tálat69 Júlia tervezte és festette, gyártási mintadarabnak készült. Az 1898-ban készült falitálat is Júlia álmodta meg, a kivitelezés alapján Csenkey Éva arra következtet, hogy a bécsi Rudolf Schmutz gyűjteményben található darabot is ő festette.70 A Decorkönyvek és az elkészült alkotások mellett Zsolnay Júlia festőművészi munkássága során is gyakran ábrázolt virágokat csendéletein. Míg Teréz a családnak és 65 Zsolnay T.-M. Zsolnay M. i. m. 119. 66 James Bateman: Orchidaceae of Mexico and Guatemala. 1837. és John Lindley: Sertum Orchidaceum: A Wreath of the Most Beautiful Orchidaceous Flowers. 1838. 67 Zsolnay T.-M. Zsolnay M. i. m. 119. 68 A selyemfestményeken is megörökített virágok rajzai a 4. Decorkönyvben: Napraforgó: 2143, 2226; Liliomfélék: 2023,2270,2288; Vadrózsa: 2025; Harangvirág 2210. 69 Csenkey Eva-Hárs Éva-Weiler Árpád: Zsolnay. A gyűjtők könyve. Bp., 2003.120. kép 70 Csenkey Éva: Zsolnay szecessziós kerámiák. Bp., 1992.28.21. kép 194