Folia Historica 28. (Budapest, 2013)
II. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: Falkutatás gróf Batthyány Lajosné dákai kastélyában
képlapja, mely lényegében már a mai, U alaprajzú állapotot mutatja.45 (5. kép) Hasonló helyzetet látunk az 1857-ben készített kataszteri felmérés vonatkozó térképlapján is, részletgazdagabb változatban, azon például jól kivehető a lépcsőház kiugró tömbje is.46 Batthyány Lajos özvegye 1888-ban hunyt el, akitől a kastélyt fia, Elemér örökölte. Tőle nővére, Batthyány Ilona vásárolta meg 1916-ban. A szegények pártfogójaként híressé vált grófnő végrendeletében a kastélyt gyermekotthon céljából hagyta örökül, de a rokonok pereskedése miatt csak 1942-ben kapta, illetve vette meg a vármegye. 1949- ben szociális otthon létesült a kastélyban, és ma is fogyatékos otthonként működik, mely Batthyány Ilona nevét viseli.47 A falkutatás eredményei A falkutatás során megállapítható volt, hogy a kastély magját egy legalább 14,6 m hosszú, 8,3 m széles kis földszintes épület alkotja, amelynek falait a kastély főszárnyának északi részén azonosítottuk. (6. kép) Az észak-déli tájolású ház falai téglából épültek, homokos habarcsba rakva. Külső homlokzatán nagyobb felületeken megmaradt az egykori meszelés, melyet közvetlenül a téglára, illetve helyenként a nagyon vékonyan szétkent falazóhabarcsra hordtak fel. Az épület nyugati homlokzatán csehsüveg- boltozatos tornác futott végig, melynek négy árkádívéből az északi kettőnek nyílásai a többinél szőkébbek voltak, egy esetben pedig a tornácpillér fejezetét is feltárhattuk. Az északra néző homlokívnél és a nyugati homlokzat legdélebbi árkádívnél egyértelmű volt a parapet megléte, a többi esetben nyitottak voltak az ívek. Több-kevesebb épségben csupán a ház északi helyisége és a tornác északi fele maradt ránk, az épület többi részét - így az említett szobától délre eső nagyobb helyiséget - a későbbi átépítések során jelentősen átalakították. Az északi szoba csehsüveg-boltozatos volt, melynek boltvállai, amint azt a falkutatás során bizonyítottuk, egy időben épültek a tornác felé néző fallal. (7. kép) A helyiségbe délről nyílott egy eredeti, később elfalazott ajtó. Találtunk továbbá egy fűtőnyílást a délkeleti sarokban, amelynek boltöve egybeépültnek látszik a boltozat hevederívének vállával; jól látszott a kályha csatlakozásának bevésése is. A tornác északi végében nagy felületen feltártunk két réteg meszelést a keletről szomszédos helyiség felőli fal nyugati oldalán, közülük a korábbi meszelés tartozik ehhez a periódushoz. A felsőbb meszelésrétegen ceruzával felírt strigulák és egy l(?)816-os szám olvasható, mely talán évszámként is értelmezhető. Ezekbe láthatóan utólag vágták bele a helyiség felé néző két - ma is meglévő - ívet egy későbbi periódusban, a tornác megszüntetésével egy időben. E falfelületen emiatt semmilyen korábbi nyílásnak 45 A második katonai felmérés. Col. XXV. Sec. 52. DVD-ROM Arcanum Kiadó. Bp., 2005. 46 Tímár Gábor-Biszak Sándor: Georeferált vármegyei kataszteri térképek. Veszprém, 1856-1858. DVD-ROM Arcanum Kiadó. Bp., 2009. A szakirodalomban olvasható azon nézet, miszerint az 1857. évi kataszteri felmérés aránytalansága a hátranyúló szárnyak tekintetében azt igazolná, hogy a Batthyány-időszakban jöttek létre a ma látható mellékszárnyak (Tóth D. A Batthyány- család i. m. 6.). Valójában csak a déli mellékszárny sikerült keskenyebbre, ennek nagyobb jelentőséget nem tulajdonítunk. 47 Tóth D. Dáka, Batthyány-kastély i. m. 11-15. 163
