Folia Historica 28. (Budapest, 2013)
II. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: Falkutatás gróf Batthyány Lajosné dákai kastélyában
A kastélyt elsőként - látszólag - a II. József-kori első katonai felmérés 1783. évben készült térképlapja ábrázolja.26 (4. kép) Alaprajza, hasonlóan a maihoz, kelet felé nyitott, U alaprajzú volt, ám a térkép ezt az épületet az út mellett mutatja, s a mai kastély helyén csak alárendelt funkciójú épületeket jelöl. Noha tudjuk, hogy az első katonai felmérés nem mindig megbízható az egyes épületek, térképrészietek lokalizációja szempontjából, mégis felmerül a kérdés, hogy a barokk kúria vagy kastély nem a kastélytól távolabb, az út mentén ma is álló, U alaprajzú földszintes épületben (vagy az alatt) keresendő-e, amely ma önkormányzati kultúrotthonnak ad helyet? A források szerint néhány évvel később is folytak kőműves- lakatos- és asztalos-munkák (ezen?) a kastélyon,27 de közelebbit nem tudunk róla. A barokk kori kastélyról 1800-ban, Nádasdy Tamás halála után készült egy részletes inventárium. Ennek bevezetőjében azt olvashatjuk, hogy a „Residentionális Ház kőbűi, és rész szerént téglából fa sindelre, Kapukra, és rész szerént sövény kertel, rész szerént palánkkal bé keríttve, melly Épületben vágynak Hét nagyobb szobák, és két bé nyilok, mellyeket Forr Czimmernek is neveznek, ezen Forr Czimmerek közül az edgyik Téglából, a másik Deszkákból vagyon készülve, mégis egy Speisz, egy konyha, különbféle Mobiliákkal, mégis egy két felé nyiló Pincze, mind ezeken kívül a Padláson az inasok számára egy Deszkából csinált szoba." Az ezután következő, helyiségenkénti összeírás legfontosabb tanulsága, hogy a kastély földszintes, és a boltozott kamra kivételével mindegyik szoba síkmennyezetes volt, közülük az említett hét nagyobb szoba mestergerendás mennyezettel készült.28 Az összeírás bemutatja a kastély környezetében és a településen található egyéb uradalmi épületeket is (például tiszttartó ház, fővadász háza, kertészlak), ezekre alább még visszatérünk. A későbbi adatok szerint az ifjabbik Nádasdy Tamás ideje alatt, folyamatosan alakítgatták a kastélyt,29 de sajnos önmagukban ezekből az adatokból sem hámozható ki, hogy a régi vagy már az új helyén lévő kastélyra vonatkoznak-e, így az sem, hogy mikor költözhetett át a kastély a mai helyére. Itt jegyezzük meg, hogy 1809-ben francia katonák dúlták fel a falut, amikor a híradások szerint a házakban is nagyobb károk estek,30 esetleg ezzel függhet össze a korábbi, út menti kastély felhagyása. Elsőként Tóth Dezső figyelt fel arra, hogy az 1820-as évek elejétől megszaporodnak a kastélyon folyó építkezésre vonatkozó adatok, melyek egy nagyobb átépítésre utalnak,31 ám sajnos nem említik, konkrétan miféle munkák voltak ezek. Úgy tűnik azon26 Az első katonai felmérés. Col. VII. Sec. 15.1783. DVD-ROM Arcanum Kiadó. Bp., 2004. 27 MOL P 507 Nádasdy cs. lt. 929. cs. Ser. G. Nr. 956.1785/86. Egy lakatosnak, asztalosnak, és egy kőművesnek (murarius) fizetnek „pro laboribus apud Residentionalem Domum Dominatem". 28 Veszprém Megyei Levéltár (továbbiakban: VeML) IV. 1. b. 41/1800. XII. 10-i vármegyei irat. Egyes részleteket közöl az inventáriumból: Tóth D. i. m. 5.; Uő: Dáka, Batthyány-kastély. Bp., 1994. 2. Tájak, korok múzeumok kiskönyvtára 503. 29 Pl. 1817-től az „Archívumon", a konyhán, kamrán dolgoztak (MOL P 507 Nádasdy cs. lt. 910. cs. Ser. G. Nr. 931.1817. ápr. 10.; uo. 911. cs. Ser. G. Nr. 934.1820. szept. 7.) 30 Mithay Sándor: Két református levéltári dokumentum Pápa környékéről. Pápai Múzeumi Értesítő 1. (1988) 163-171.166-168. 31 Tóth Dezső: Dáka község történeti kronológiája. Veszprém, 2003.13-14. 160
