Folia Historica 28. (Budapest, 2013)
II. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: Falkutatás gróf Batthyány Lajosné dákai kastélyában
egykori templomát, melyet 1329-ben említenek először.7 A középkori templom a mostani, 1880-as években épült katolikus templom helyén állt, amelynek környezetéből középkori leletek is ismertek.8 A falu első birtokosaként a Dalkai család tűnik elénk, akik a 14. századtól szerepelnek középkori oklevelekben.9 A családi központ, a leszármazók nevéből ítélhetően, a közeli Lakon (ma: Kéttornyúlak) lehetett, melynek neve a 13. században maga is olyan praediumot jelentett, ahol a birtokos lakott.10 E helyen ma is áll a falu 13. századi, reprezentatív igényű plébániatemploma.11 A család a 14. század végén több ágra bomlott: a Dalkaiakra, a Hathalmiakra,12 egy harmadik ágból pedig a Lakiak lettek. A Dalkai ág felemelkedését jelzi, hogy a 15. század közepén egy bizonyos Miklós személyében Sopron vármegyének alispánt is adtak.13 Ezt követően azonban, még a 15. században a Dalkai ág kihalt,14 és a velük rokon Hathalmiak szerezték meg Dáka birtokát.15 A 15. század második felében Poki Ferenc, majd Szapolyai István is a falu részbirtokosa lett.161517-ben egy bizonyos - magát Dalkai Hathalminak nevező - Lázár címereslevelet nyert II. Lajos királytól.17 A Hathalmiak a 16. század közepéig bírták zavartalanul Dákát. 7 Ilon Gábor: A Magyarország régészeti topográfiája 4. kötetének (hajdani Pápai járás) kiegészítése (1970-1994). Pápai Múzeumi Értesítő 5. (1995) 63-77. 8 A toronnyal épült templomot a 17. század végétől emlegetik az egyházlátogatási jegyzőkönyvek (Pfeiffer jános: A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai. Veszprém, 1947. 138.) A későbbi adatokra: Cser István: Eltűnt templomok a Bakony vidékén. In: Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Szerk.: Bardoly István-László Csaba. Bp., 1998. 399^20. 401^03.); Ilon G. i. m. 77. 9 A család ősét feltehetően, de ma már nem bizonyíthatóan a 13. század elején emlegetett János fia Hektorban tisztelhetjük. (Iványi Béla: A Hathalmy-család és középkori címereslevele. Turul 56. (1942) 74-78.) 10 Szabó István: A prédium. Vizsgálódások a korai gazdaság- és településtörténelem körében 1. Agrártörténeti Szemle 5. (1963) 1-49. 11 A templom kéttornyúságára a 16. század végétől vannak adatok, ugyanakkor a falkutatók (Gergelyffy András, G. Krámer Márta) sem foglaltak állást, vajon a két torony már az Árpádkorban is megvolt-e. Mindenesetre a díszes nyugati kapu felett lévő két románkori ablak belül hangsúlyosabb szerepű (kegyúri?) karzatra enged következtetni (vö. még Gerőné Krámer Márta: A kéttomyúlaki ref. templom építéstörténete. Műemlékvédelem 23. (1979) 1. sz. 35-41; Ilon Gábor: Régészeti adatok a kéttomyúlaki középkori templom építéstörténetéhez. Pápai Múzeumi Értesítő 2. (1989) 183-193.) 12 Iványi B. i. m. 74-78.; az 1360-as birtokosztályra: Koppány Tibor: Középkori templomok és egy- házas helyek Veszprém megyében. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (1967) 117-150.132. 13 Sopron vármegye története. II. Oklevéltár. Szerk.: Nagy Imre. Sopron, 1881.334., 370., 375., 376. 14 Iványi B. i. m. 74—78. 15 Amikor Dalkai Miklós özvegye 1475-ben hitbér miatt perli a Hathalmiakat említik Dalkaiház birtokot is, amely helynév vélhetően a család itteni szerény rezidenciájára utal. (Magyar Országos Levéltár (továbbiakban MÓL) Dl. 45622.) 16 Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. III. Bp., 1847.273., 286. 17 Ernyey József: Dalkai Hathalmi Lázár címeres levele 1517. Turul 39. (1925) 30-31.; Iványi B. i. m. 74-78. 158
