Folia Historica 28. (Budapest, 2013)

II. KÖZLEMÉNYEK - Ridovics Anna: Igaz vagy hamis, egy legenda nyomában: Kovács Károly, az első magyar tajtékpipa metsző munkája a Magyar Nemzeti Múzeumban?

a császár nem adott nekik megbízást, így nem volt jelen magyar követ a békekötésnél.13 A 25 esztendőre szóló béke jelentős területi gyarapodást hozott a Habsburgok számára, egyben a történeti Magyarország felszabadításának befejezését is jelentette. A Porta lemondani kényszerült a Temesközről és Belgrádról, az Ölttől nyugatra fekvő, még 1716-ban megszállt havasalföldi részekről, valamint Szerbia és Bosznia északi területeiről is. 1718 után a Temesközt nem csatolták vissza Magyarországhoz, hanem Temesi bánság (vagy Bánát) néven külön tartománnyá szervezték. Nagy vitát okozott a magyar emigránsok kérdése. A császári követek Rákócziék kiadatását kérték, amit azonban a porta nem teljesített, de a magyar emigránsoknak távolabb kellett költözniük a szultán udvarától. 1720-tól Rodostóban (Tekirdag) éltek, aminek a területét nem hagyhatták el. Hat nappal később kereskedelmi szerződést is kötöttek, melyben a császár alattvalóinak: németeknek, magyaroknak, olaszoknak és németalföldieknek szabad kereskedést biztosítottak az Oszmán Birodalomban, szabad hajózást a Dunán és a Fekete-tengeren, a török hajókon és védelmükre megengedték, hogy konzulátusokat állítsanak fel. A békekötés után új korszak köszöntött az Oszmán Birodalomra is, amelyet „Tulipános Korszaknak" (Lale Devri) is neveznek. III. Ahmed szultán és nagyvezére Damat Ibrahim pasa békés politikát folytattak. Az irodalom, a kultúra, a művészetek virágzásának időszaka volt ez. Nyomon követték az európai technikai újításokat. A nyitás jeleként az Oszmán Birodalom követeket küldött Európába.

A Dániel az oroszlánok között-pipa

A franciaországi Grasse Városi Könyvtárának Alice Rotschild pipagyűjteményében őriznek egy tajtékpipát (Inv. 269. AS-9-87-400/34), amelynek a faragási stílusa és a motívumai sok tekintetben rokoníthatóak a pozsareváci békekötést ünneplő pipáéval. A művészien faragott, elegáns könnyedségű barokk stílusú akantuszlevelek, a pipa aljának alsó dekorációs struktúrája, a motívumok elrendezése igen hasonlatos mindkét pipán. Ez a barokk korstílus általános hatása lehet, vagy azonos mintakönyvi előkép használata feltételezhető? Vagy esetleg ugyanannak a kéznek, ugyanannak a műhelynek a munkája lehet? (11-13. kép) A pipa előoldalán különös ábrázolás látható. Virágfüzéres medalionokban két figurális faragvány. Az alsó rész egy bibliai jelenet - Dániel az oroszlánok között imádkozik. Fölötte lévő medalionban egy török hadvezér (szultán?) portréja hadi jelvények között. (14. kép) Olyan mintha utalás lenne a keresztény foglyokra, esetleg a keresztény emigránsokra, akik a Habsburgok ellen harcoltak és el kellett hagyniuk a hazájukat, iszlám környezetben kellett tovább élniük. II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem 1717-ben emigrált az Oszmán Birodalomba, a pozsareváci békekötés után Rodostóba kellett emigráns társaival együtt költöznie, ahol jelentős magyar kolónia jött létre a Márvány tenger partján. Rákóczi itt halt meg 1735-ben. Úgy véljük, hogy ez a pipa

13 A béketárgyalásokról bővebben 1. Bánlaky ]ózsef: A magyar nemzet hadtörténelme. Digitális kiadás. Arcanum Adatbázis Kft. 2001. http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/index.html; Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története, http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/index.htm; Tarján M. Tamás: 1718. július 21. A pozsareváci béke megkötése, http://www.rubicon.hu/magyar/ol- dalak/1718_julius_21_a_pozseravaci_beke_megkotese (2012. november 16.)

124