Folia Historica 28. (Budapest, 2013)
II. KÖZLEMÉNYEK - Ridovics Anna: Igaz vagy hamis, egy legenda nyomában: Kovács Károly, az első magyar tajtékpipa metsző munkája a Magyar Nemzeti Múzeumban?
Levárdy Ferenc szerint a betléri Andrássy ág alapítója, Lőcse (ma Levoca, Szlovákia) város kapitánya, az egykori kuruc tábornok, majd később a Habsburg oldalra pártolt Andrássy István lehetett az a személy, aki a császári diplomáciát képviselhette az 1720- as évek táján Konstantinápolyban.6 A császári diplomácia feladata a török portánál az volt, hogy a leányági örökösödést (Pragmatica Sanctio) elfogadtassa és a Rákóczi-emig- rációt diplomáciailag elszigetelje. Azonban a személyt illetőleg mindez csupán feltételezés, Andrássy követjárását semmilyen adat nem támasztja alá. A család 1676-ban emelkedett bárói rangra, melyet I. Andrássy Miklós a törökellenes hadjáratokban tanúsított vitézségével nyert el. A grófi címet csak jóval később, 1766-ban kapta meg III. Andrássy István a család monoki ágából, illetve Mária Terézia 1779-ben emelte grófi rangra a betléri ágat képviselő I. Andrássy Károlyt katonai érdemeiért.7 Kovács Károly pipája a Magyar Nemzeti Múzeumban? A lexikon 1874-es szövege szerint a Kovács Károly faragta pipát a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum Dohányzástörténeti Gyűjteményében nincs ilyen pipa. Korábban sem az inventáriumokban, sem a múzeumi iratanyagban nem sikerült ennek a bizonyos pipának a nyomára bukkanni. A Magyar Nemzeti Múzeum 1825-ben kiadott első katalógusa, a Cimeliotheca Musei Nationalis csupán egy fapipát említ, ami máig is a gyűjtemény dísze. 1846-tól vannak meg a leltárkönyvek. Az 1879 előtti adattári iratanyag meglehetősen hiányos, csupán 2 csomó. A Magyar Nemzed Múzeum alapításának 200. évfordulója alkalmából kiadott jubileumi kötet számára meg kellett írni az egyes gyűjtemények történetét. E munka kapcsán került a kezembe az Iparművészeti Múzeumba átszállított tárgyakról készített 1878-1879-es átadási jegyzőkönyv, amelyben 3 ezüsttel montírozott tajtékpipa is szerepelt. Kettőt domborművű arckép díszített, a harmadikon „gazdagon faragva, elöl harczi jelvények között 3 medallion, koronás király, bőség szaruját tartó férfi és török szultán, mindhárom kívül német felirat."8 „Ez a pipa minden valószínűség szerint azonos azzal a 18. század elején készült gyönyörű darabbal, amely III. Károly magyar király 1718-as pozsareváci békekötését ünnepli.9 A magyarországi gyűjteményekben található egyik legkorábbi finoman metszett tajték a barokk iparművészet rangos emléke. Hogy miképpen jutott a Nemzeti 6 Levárdy F. i. m. 120.; Haider E. i. m. 62.; Ridovics Anna: A Dohányzástörténeti Gyűjtemény. In: A 200 éves Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei. Szerk.: Pintér János. Bp., 2002. 452- 463., 454. 7 Liber Regius LI. kötet 112.; Csucsomi: A csikszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy nemzetség története. Rozsnyó, [1900.] 2. kiadás 2005. 8 M. N. M. Iparművészeti Múzeumnak átadott tárgyak 1879. 82.2081,2082,2083. tétel 9 Lovay Zsuzsa: Dohányzó Európa. Iparművészeti Múzeum - Nagytétényi Kastélymúzeum. Bp., 1985. 3. 46. tétel, 8. kép; Levárdy F. i. m. 121.; Ridovics Anna: A történelmi téma a pipákon és a pipaszárakon. In: A magyar pipa története i. m. 74-91., 75. képek, leírás: 198-199. 20/26 tétel 116
