Folia Historica 28. (Budapest, 2013)
I. TANULMÁNYOK - Kovács Mária-Márta: A segélykérő körutak szerepe az úrasztali készletek alakulásában
amelyre kiváló alkalmat kínáltak a gyűjtőkörűtak. Az úrasztali ón- és ötvöstárgyak adományozásában a bejárt terület egyházközségei, a helyi patrónusok és a városi céhek egyaránt jeleskedtek. Az egymást úrasztali felszereléssel segítő gyülekezetek között több támogatási módozatot ismerünk. A legkézzelfoghatóbb és ugyanakkor leggyakoribb az anya- és leányegyházak közötti segítségnyújtás, a mater régi úrasztali felszerelését gyakran a filiában találjuk. Számtalan adat szól arról, hogy az anyaegyházközség textíliával és klenódi- ummal segítette filiáját.20 A levéltári adatok mellett a fennmaradt tárgyak feliratai tanúskodnak erről a folyamatról, így például a 19. század első felében alakult csüdőtelki leányegyházközségben találjuk a dicsőszentmártoni eklézsia 17. századi ónkannáját és virágos díszítésű réztálját.21 Az újonnan alakuló, vagy kis lélekszámú egyházközségek felszerelése gyakran a környező eklézsiák támogatásával jött létre, az egyháztagok adományait a környék gyülekezetei egészítették ki. Az egyházközségek használaton kívüli úrasztali edényeikkel és textíliáikkal segítették a szegényebbeket. Erre vonatkozó megkötéseket az adományozók is tettek, a gazdag úrasztali készlettel rendelkező zabolai egyházközség számára 1736-ban Szilvási Boldizsárné Bethlen Borbála azzal a feltétellel adományozott abroszt, hogy ha „valamely szegény ecclesiának szüksége lesz reája, oda adattassék".22 20 A kálnoki eklézsia a 18. század közepén „varrott kendő"-vel támogatta a sepsikőröspataki filiát. (A Sepsi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei 1728-1790. S. a. r., bev. tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta: Kolumbán Vilmos József. (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 3.) Kolozsvár, 2005. 130.) Az uzdiszentpéteri egyház „zöd sellyemmel négy szegeletin virágokra varrott patyolat keszkenő"-t adott a tusoni leányegyházközségnek. (A Görgényi Református Egyházmegye Levéltára. Szászrégen. PROTOCOLLUM VISITATORIUM VENERABILIS DIOECESEOS GÖRGÉNYENSIS sub PRO-SENIORATU JOHANNIS SIMON COMPACTUM ANNO DOMINI MDCCLIX. (továbbiakban GörgényProt) föl. 126.) Tancs ónkannát adományozott a kisfülpösi filiának. (Uo. föl. 133.) A haranglábi eklézsia óntányért adományozott a désfalvi filiának. (A történelmi Küküllői Református Egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere II. Összeáll., s. a. r., bev. tanulmánnyal, jegyzetekkel és mutatókkal közzéteszi: Buzogány Dezső-Ősz Sándor Előd-Tóth Levente. Tanulmányokkal kiegészítette Horváth Iringó-Kovács Mária-Márta-Sipos Dávid. (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania 1/2.) Kolozsvár, 2009. 31.) Az ádámosi leányegyházat ónkannával segítette a sövényfalvi mater. (A történelmi Küküllői Református Egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere IV. Összeáll., s. a. r., bev. tanulmánnyal, jegyzetekkel és mutatókkal közzéteszi: Buzogány Dezső-Kovács Mária-Márta-Ósz Sándor Előd-Tóth Levente. Tanulmányokkal kiegészítette Horváth Iringó-Sipos Dávid. (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania 1/4.) Kolozsvár, 2012. 430.) A székelydályai egyházközség 1715-ben ezüst poharát az égéi filiának adta. (Az Udvarhelyi Református Egyházmegye Levéltára. Székelyudvarhely. Liber ecclesiarum secundum helveticam confessionem reformatarum in Dioecesi Udvarhellyiensi existentium... confieri et adornari curavit reverendus ac clarissimus vir Stephanus A. Szokolyai minister ecclesiae reformate Udvarhellyiensis et senior ejusdem dioecesis opere et industria manuum Martini P. Csemátfalusi pro nunc ministri ecclesiae Farczádiensis anno 1715. (továbbiakban UdvarhelyiProt) fol. 34.) A székelykeresztúri anyaegyház kehellyel és abrosszal segítette filiáját, Csekefalvát. (Uo. fol. 98.) 21 Kovács Mária-Márta: A Küküllői Református Egyházmegye ötvösművészeti és ónművességi emlékei II. In: A történelmi Küküllői II. i. m. 462., 517., 535. 22 Az orbai református i. m. 254. 9
