Folia historica 27
I. TANULMÁNYOK - Radnóti Klára: Vadászkürtök a Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárában
szekrényben: „Magyar kürt ökörszarvból". Mindkét tárgy Delhaes István hagyatékával került a múzeumba. 2 6 Delhaes István (1845-1901) festőművész és műgyűjtő a Nemzeti Múzeumra hagyta értékes gyűjteményét, s az 1902-ben bekerült műtárgyak ma több múzeumot is gazdagítanak. Ugyancsak ki volt állítva (a 39. szekrényben) egy „Kürt ökörszarvból, vadászati jelenettel és 1824. évszámmal; Krausz Béla ezüstműves ajándéka 1896". 2 7 Ez a közlés zavarbaejtő, mert a műtárgyak között van kürt vadászjelenettel (ltsz.: 54.6475 és 54.6476.), viszont nyilvántartásunk szerint egyik sem Krausz Béla ajándéka, van viszont Krausz Jakabtól vétel útján, valószínűleg 1896-ban szerzett vadászkürt, ezen viszont nincs vadászati jelenet (ltsz.: 54.1622.). Azaz egy-egy műtárgy azonosítása a korábbi említések alapján sokszor nem lehetséges, illetve feltevéseinket nehéz hitelt érdemlően bizonyítani. A 49. szekrényben a 18. és 19. századi fegyverek között ismertet a Kalauz egy vadászkürtöt: ökörszarvból, vadászjelenettel, „a harmincas évek körül készítette Cornides N. Kassán". 2 8 A ma múzeumunkban őrzött ökörszarvból készült kürtök közül ezt az 54.6476. leltári számúval lehet azonosítani, miután az 1912-ben már a múzeumban volt, vadászjelenettel díszítették, s az ezüstjegy szerint a Felvidéken készült, nagyjából az itt megadott időben, azaz kerülhetett be Kassáról, de ez pillanatnyilag egy feltételezés, bizonyíték jelenleg nincs az azonosságra. S arra sem, hogy az 1912-ben kiállított vadászkürtök mindegyike ma is létezik, hiszen a múzeum gyűjteménye többször is szenvedett károkat. A Fegyvertárban ma őrzött jelzőkürtök a fentebb már ismertetett melki apátságtól származó (ltsz.: 57.6477.) műtárgy mellett a következők: 54. 1622. leltári számú kürt, ami vételként (Krausz Jakabtól 2 4) 1896-ban került a gyűjteménybe, a leltárkönyv szerint a 19. században készült. (5. kép) Fúvókája hiányzik, zöld zsinóron függ, a hangtölcsért nagyon kiszélesítették egy vas karimával, ez egyértelműen a hangszer jelzőfunkciójára utal. Ilyen kürtöket használtak falkavadászat esetén, ill. pásztorok is, sőt, toronyőrök, éjjeliőrök jeladó hangszere is volt. Koszorújának díszítése alapján akár korábbi is lehetne, ez ugyanis nagyon hasonlít a lipcsei hangszermúzeum egy szignálatlan, de 17. század végi hangszerére. 3 0 Restaurátor kolléga szerint ez a típusú díszítés fegyvereken hosszú időn át teljesen általános, 3 1 s a sokat emlegetett drezdai gyűjteménynek nagyon hasonló kürtje (gondolok itt a szélesedő tölcsérre) 1751-re datált. 3 2 Méretei, díszítése miatt - összevetve a többi, gondosan megmunkált, nyilvánvalóan 19. századi hangszerrel - megkockáztatnám, 26 Uo. 57. 27 Uo. 62. 28 Uo. 64. 29 Ebben az időszakban a leltárkönyv szerint Krausz Jakabtól a múzeum többször is vásárolt, többek közt pecsétnyomókat, bronz fibulákat, Árpád-kori ezüst hajkarikát, stb. 30 Heyde, Herbert: Hörner und Zinken. Leipzig, 1982. 23. színes tábla, ill. 1647. számú Hifthorn: 117. ill. a minta rajza: 269. 31 Köszönöm Szőke Gábor segítségét. 32 Blaut, S. i. m. 14. 83
