Folia historica 27

I. TANULMÁNYOK - Radnóti Klára: Vadászkürtök a Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárában

A jelenlegi fegyvertári leltári számok nem sok útmutatást adnak a kürtök történetére nézve, s a ránk maradt (jórészt szűkszavú) ismertetések, leltárkönyvi bejegyzések következtében e tárgyak esetében gyakorta csak feltételezésekre hagyatkozhatunk. A kürt - ha csak a hozzánk legközelebb álló, az európai kultúrát meghatározó keresztény hagyományt vesszük figyelembe - szimbolikus jelentéssel felruházott hangszer (csakúgy, mint a trombita és a harsona). Isten akaratának hirdetője, Isten utolsó figyelmeztető üzenetét közvetíti, utasításokat ad, illetve a hívők is kürttel folyamodnak Isten segítségéért.

4 A kürt hangja isteni jelkép, Isten megjelenését adja hírül, hősi karaktereket formál, ünnepélyes alkalmakkor harsan fel, nemcsak az ószövetségi időkben, de sokkal később is: J. S. Bach egyházi műveiben (pl. a H-moll misében) a kürtöt Krisztusnak szokás megfeleltetni.

5 Ez a többrétű szimbolikus jelentéssel felruházott jeladó eszköz a magyar történelemben és néphagyományban is jelentős szerephez jutott. Mint hadiszerszámot jeleníti meg az a közismert monda, amely Lehel vezér történetét örökíti meg. Eszerint Lehel - vagy Léi - és Bulcsú vezér a Lech mezei csatában fogságba esik. Kivégzése előtt Lehel utolsó kívánsága, hogy hadd kapja vissza a kürtjét, hadd fúhassa meg azt utoljára. Mikor kézhez kapja, úgy üti homlokon hangszerével Konrád császárt, hogy az rögtön kileheli a lelkét. Közben Lehel diadalmasan felkiált: „előttem fogsz menni és szolgálni fogsz nékem a másvilágon". Lehel valóban történeti személy, törzsfő volt, csakúgy mint Bulcsú, aki a horka tisztségét töltötte be, s mindketten a kalandozó hadjáratok vezetői voltak a 10. század derekán. Lehelnek már a neve is érdekes: a „léi" ősi örökség a finnugor korból, eredeti „lélegzet, lehelet," élet jelentése valószínűleg már ekkor továbbfejlődött a „lélek, szellem" értelmezés irányába. Átvitt értelemben ez lehet a kürtös, a kürtöt fújó személy is. A mondabeli - és történeti - Lehel vezérnek a legfőbb ismertetőjele a kürt. Anonymusnál Lehel kürtje indítja a csatát, Kézai népmondaként utal a kürt szerepére, 1358-ban a Képes Krónika pedig részletesen kibontja az egész történetet. A kürt a keleti nomád népeknél méltóságjelvény. Rangjelző az is, hogy miből készül, lett légyen ivó-, vadász-, avagy harci kürt. Lehel a feltételezések szerint a kürtös tisztségét töltötte be a vezérek között, kürtje talán törzsének helyét is jelezte a magyar törzsek közt. Lehel kürtjének története tapadt hozzá ahhoz az elefántcsont kürthöz, amit a jászberényi Jász Múzeumban őriznek. Magával a nevezetes jász kürttel sokan és sokat foglalkoztak, első közlése „két rézbe vágott rajzolatokkal" Molnár Ferenc kiskun kapitány nevéhez fűződik „Jász-Berény várossában lévő Leel kürthének, vagy jászkürtnek esmérete" címmel. Az 1788-ban Bécsben és Posonyban kiadott mű rövid időn belül több kiadást is megért, s széles körben ismertté vált. Eszerint a kürt Lehel vezéré volt, díszítése pedig az egész magyar őstörténetet bemutatja. Ezt a véleményt már 1790-ben kétségbe vonták, jelezvén „azt, hogy tábori kürt, vagy Lehelnek öldöklő eszköze volt volna, soha bébizonyítani nem lehetne".

6 Mégis, ettől kezdve a magyar történetírásban a kürt kap4 pl. IV. Móz. 10, 1-10., II. Krón. 13, 12-18. 5 Szimbólumtár. Szerk.: Pál József-Újvári Edit. Bp., 1997. 292-293. 6 В. V. L.\ Könyv-Visgáltatások. A Hazai Literatura. Tudományos Gyűjtemény 1. (1817) 4. kötet 97. 76