Folia historica 27

I. TANULMÁNYOK - Aczél Eszter: A Lőw harangöntő család működése Magyarországon

szerepelhet egyrészt például Pest-Buda-Óbuda 1855 tavaszán készült lakónyilvántartásában, másrészt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának ... a budapesti kamarai kerület kézmű- és gyáriparáról (az 1870—1875-iki években) készült jelentésében, amely megjelent Budapesten, 1877-ben. Ugyancsak emiatt véletlenül sem szerepelhet Jörg Wernisch ausztriai harangokat bemutató kötetében, ahol pedig a Lőw Leonhard és a Lőw v. Löwenberg Nick. Joh. Anton nevek felbukkannak. Azonban teljes mértékben kizárható közöttük bármiféle kapcsolat, csupán névazonosságról lehet szó.

1

6 A három generáció (Johan Lőw, fia Lőw Móric, fia Lőw Lajos) életpályája egyéni sorsokon keresztül azt példázza, hogy a 19. századi magyarországi iparfejlődés fő vonalai (a céhes ipar válságától a gyáripar térnyeréséig), nevezetesen a kézműipar, majd a kapitalista nagyvállalatok mellett a magyar iparfejlődésben jelen vannak, még ha kisebb számban is, a szabad iparűzők és a - már a szabad iparűzést megelőzően is a nem céhes iparokhoz tartozó -önálló iparosok, köztük a harangöntők. Teljes képet a 19. századi ipartörténetről ezek figyelembevételével, bevonásával kaphatunk, így a Lőw-család működésére vonatkozó további kutatási eredmények a jövőben is megérdemelik a figyelmet. DIE GELB- UND G LO С К E N G 1 E S S E R FA M 1L I E LŐW IN OFEN IN UNGARN Zusammenfassung Über drei Generationen übten Männer der Familie Lőw im 19. Jahrhundert das Gelbgießerhandwerk und später das Glockengießerhandwerk in Ungarn aus.

1

7 Die Familie stammt vermutlich aus Süddeutschland, es stehen uns leider keine Belege zur Verfügung, woher und wann sie genau nach Ungarn kamen. Einige, dem Ungarischen Nationalmuseum geschenkte Objekte und Dokumente tragen zur Geschichte der in Ofen (Heute zu Budapest) angesiedelten Familie Lőw bei. Das älteste Stück ist ein Familienbuch, welches Geburts- und Todesdaten der Familienmitglieder aus der Periode zwischen 1795 und 1879 enthält. Der frühesten Eintragung des Familienbuches nach ist der im Jahre 1874 verstorbene Gelbgießermeister Johan Lőw am 11. Mai 1795 geboren. Den Sohn, den Gelbgießergesellen Moritz Lőw (geb. 1822) machte der Vater laut dessen zweisprachigen (deutsch-ungarischen) Wanderbuches 1840 in Ofen auf den Wanderweg. Die Eintragungen zeigen, dass Moritz Lőw während seiner Wanderungen in Raab, Wien, Prag, danach in Dresden, 16 Wernisch, Jörg: Glockenkunde von Österreich. Journalverlag. Lienz i. Ostt., 2007. 293. 17 Aczél Eszter. Lőw Móric és Lajos nyomában / An Spuren von Moritz und Ludwig Lőw. In: A 6. harangtörténeti ankét előadásai. Öntödei Múzeumi Füzetek 17. Budapest, 2007. 10-11.; l/ő: Die Glockengießer, die in Ungarn ihr Glück suchten / A harangöntők, akik Magyarországon keresték boldogulásukat. In: Deutsche in Ungarn - Ungarn in Deutschland. Europäische Lebenswege. Németek Magyarországon - Magyarok Németországban. Európai életutak. Ulm, 2006. 18-19. 72