Folia historica 27

I. TANULMÁNYOK - Aczél Eszter: A Lőw harangöntő család működése Magyarországon

gyárul adja meg. Lőw Móric az üzemet, amely Budán a Tabánban állt, Lajos fiára hagyta. Míg az 1873-ban pusztító árvizet (az Ördög-árok áradását) sikerült átvészelni, addig az időközben elhunyt Móric öröksége mégis tiszavirág-életűnek bizonyult. Az 1875. évi (1875. június 26.) hatalmas felhőszakadás, s az 1876. évi árvíz romboló erején már nem sikerült úrrá lenni.

8 Miként ezt egy 1876. március 1-én kelt felhívás is jelzi, „a fékezhetetlen elem iszonyú pusztítással árvíz alá borította a főváros nagy terjedelmű egyes részeit ... az árvíz által elborított városrészekben a házak omlanak..Ez végleg megpecsételte a Lőw-üzem sorsát, többé nem tudták helyreállítani. A harangok sorsa, története Magyarországon sem más, mint másutt.

1

0 A békeidők kedveztek a harangöntésnek, ilyenkor többek közt az újraöntésnek eshettek áldozatul a történeti értékű, becses darabok, míg a háborúk visszavonhatatlanul a beolvasztás áldozatává tették őket. Ez történhetett a Lőwök által öntött harangokkal is, 1916-ban fiatal korukra, „történelmi múltjuk hiánya" miatt nem régiségnek számítva menthetetlenül beolvaszthatták őket." Ilymódon a rendelkezésünkre álló csekély, ám nem elhanyagolható adatokba kapaszkodva engedtük kirajzolódni azt a képet, amelyet egy német nyelvterületről elszármazott mesterember és utódai magyarországi ténykedéséről, próbálkozásairól nyerhettünk. A harangöntésre a dokumentumok mellett az egyszerű, harangot ábrázoló, M. LÖV feliratos pecsétnyomó,

1

2 a londoni és nürnbergi mértékeket tartalmazó mérce M. LŐW GLOCKENGIESSER OFEN jelzettel,

1

3 valamint azonos jelzetű, 1858-as évszámmal ellátott fűrész

1

4 utalnak. (6. kép) Az üzem pusztulását követően a család felhagy ezirányú tevékenységével, leszármazottai a magyarországi polgárság sorait erősítve tevékenykednek, így akad köztük ügynök, díjnok, majd egyiküket az 1920-as években a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank főpénztárosaként láthatjuk viszont.

1

5 Az utódok a 20. században a magyarországi „svábok" sorsát, annak a mindenkori történelmi események függvényében hullámzóan hol pozitív, hol negatív történéseit élik meg. Napjainkra e Lőw család nevét viselő utód nem maradt, a női ágon leszármazottak asszimilálódtak. Összefoglalva elmondható, hogy a Lőw-harangöntő üzemet Lőw Móric 1855. május végén történt hazatérése után alapíthatta (Vándorkönyv), de mindenképpen 1868. november 17. előtt (amikoris Károly József nevű fiát keresztelték). Az üzem 1869-ben és 1874-ben működött (Lőw Lajos bizonyítványai), 1875-ben viszont az árvíz pusztítása miatt nagy valószínűséggel már nem állt. Ezen időhatárok miatt nem szerepel, nem is 8 Tanácsi felhívás az árvízkárosultak támogatására. In: Források Budapest Múltjából. 11. Források Budapest történetéhez. Szerk.: H. Kohut Mária. Bp., 1971. 501. 9 Uo. 110. 10 Bővebben Patay Pál: Régi harangok. Bp., 1977. 55.; Uő: A Haranggyűjtemény. In: A 200 éves Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei. Szerk.: Pintér János. Bp., 2002. 328-331. 11 Uo. 12 Magyar Nemzeti Múzeum Ipartörténeti Gyűjtemény, Ltsz.: 2002.5.d. 13 Magyar Nemzeti Múzeum Ipartörténeti Gyűjtemény, Ltsz.: 2002.5.a. 14 Magyar Nemzeti Múzeum Ipartörténeti Gyűjtemény, Ltsz.: 2002.5.b. 15 Drexler Győző szíves közlése. 71