Folia historica 27

I. TANULMÁNYOK - Aczél Eszter: A Lőw harangöntő család működése Magyarországon

Aczél Eszter A LŐW HARANGÖNTŐ CSALÁD MŰKÖDÉSE MAGYARORSZÁGON A Magyar Nemzeti Múzeum Ipartörténeti Gyűjteménye 2002-ben kisebb tárgy- és irategyüttessel gyarapodott ajándékozás útján, amely többek közt a Magyarországra bevándorolt és ott megtelepedett németajkú Johann Lőw rézöntő és utódai magyarországi működését tanúsító eszközökből és kéziratos emlékekből, hivatalos iratokból áll. A dokumentumok tanúsága szerint egyik fia, Móric, majd egyik unokája, Lajos harangöntő lesz. A kutató azzal a sajátos helyzettel találja szemben magát, hogy a családi hagyomány és a rendelkezésre álló adatok szerint Budán működött harangöntő üzemben öntött harang Magyarország területén jelenleg és az elmúlt másfél évszázadra visszatekintve nem ismeretes, az egykori tevékenységre csupán az írásos források utalnak. Az ajándékozó a családban zömében szájhagyomány útján továbbadott, családtörténeti vonatkozású, gazdag és szerteágazó adathalmaz kíséretében adta át a dokumentumokat és tárgyakat. Többszöri beszélgetés - információk, adatok pontosítása - során derült ki, hogy elbeszélése részben a családi tradíciókon nyugszik, esetenként több évtizedes egyéni családtörténeti kutatásokon alapszik, számos vonatkozásban pedig hipotézisekre épül. így a bekerülés óta eltelt időszak a források elemzésével, egybevetésével, a tárgyakhoz kapcsolódó, vagy kapcsolt adatok, állítások valóságtartalmának felülvizsgálatával telt. A múzeumnak átadott 16 darabot számláló emlékanyag fele kapcsolódik közvetve, vagy közvetlenül a réz- és harangöntéshez. Kutatásaim kiindulópontját, alapját ílymódon az alábbiak alkották: 1) Familiáris a Lőw-család tulajdonából, Bécs-Trieszt, 19. század eleje. Budán vezették a 19. század elejétől 1879-ig. 2) Lőw Móric rézöntő legény vándorkönyve, Budán nyomtatták 1838-ban; 1840-1855 között Budán (1840), Győrött, Rév-Komáromban (1842), Bécsben, Prágában, Drezdában, Lipcsében (1846), Halléban (1848), Wittenbergben, Berlinben, majd ismét Drezdában, Pozsonyban és Budán (1855) látták el bejegyzésekkel. Papír, nyomtatott, kéziratos bejegyzésekkel és pecsétekkel. 3) [Lőw] Károly József keresztlevele (Buda, Tabán, 1868. november 17.), amelyben apja Lőw Mauritius campanarum fusormagisterként (harangöntő mester) szerepel. 4) Lőw Lajos inaslevele. Buda, Tabán, 1869. augusztus 15. Papír, kézirat, pecséttel ellátott. 5) Lőw Lajos szabadulólevele. Buda, 1874. április 12. Papír, kézirat. 6) Pecsétnyomó Lőw Móric tulajdonából. Buda, 19. század közepe, sárgaréz, fa nyéllel.