Folia historica 27

III. MŰHELY - Tompos Lilla: Főúri öltözetek az Esterházy-kincstárból - kiállítás az Iparművészeti Múzeumban

család budai Várnegyedben lévő palotájának pincéjébe menekítették. A házat bombatalálat érte, és a leomló falak maguk alá temették és szétzúzták a műtárgyakat tároló ládákat. A pusztítás felmérése csak 1948-1949 telén vált lehetségessé.

5 Azonnal megkezdődött a tisztítás, restaurálás és elkészült a veszteségek jegyzéke is: a fémtárgyak, ötvösművek és ékszerek közül hetvenhetet restauráltak, konzerváltak azóta, de hatvannyolc tárgy teljesen megsemmisült. A különböző típusú órák gazdag sorából tizenegy darab túlélte a háborút, nyolc elpusztult. A fegyverek közül harmincöt tönkrement, huszonhatot restauráltak. A textíliák és ruhadarabok közül hatvanhetet meg tudtak menteni, bár a földben töltött évek alatt a hímzések felbomlottak, a színek elvesztették eredeti árnyalatukat, foltosak lettek, és huszonhét megsemmisült.

6 Ugyanakkor megkezdődött a gyűjtemény tudományos történeti feldolgozása is.

7 A textilgyűjtemény műtárgyainak sokoldalú, tudományos feldolgozásának megkezdésére a nyolcvanas évek második felében, egy OTKA pályázat keretén belül került sor. A következő több évtizedes munkálkodás eredményeit résztanulmányokban tárták a kutatók az olvasókelé, majd többszöri, sikertelen tervezés után végül 2010-ben elkészült a kutatómunka eredményeit bemutató szakkatalógus.

8 A katalógus követve a műfaji egységeket, három fő részre oszlik; a főúri otthonok textíliái, az oszmán-török textilemlékek, és a viseletek. Az első témában László Emőke, az Iparművészeti Múzeum egykori osztályvezetője, a másodikban Pásztor Emese, a múzeum jelenlegi osztályvezetője, a harmadikban e sorok írója foglalta össze mondanivalóját. A kiválasztott tárgyak fémfonalait Járó Márta vegyészmérnök vizsgálta és a munka eredményét itt adta közre. Minden egyes műtárgy selyemszövetének, bélésének, hímzésének, paszományainak technikai vizsgálatát E. Nagy Katalin textilrestaurátor, a csipkékét Erdei T. Lilla etnográfus végezte el. A hosszadalmas katalógus-készítéssel ellentétben a kiállítás rövid, mondhatnánk 5 Az Esterházy-féle házak lebontásánál előkerült tárgyak átvétele. Iparművészeti Múzeum. Adattári gyűjtemény, 1949/334. 6 A restaurálás folyamatát és eredményét a megjelent publikációkban követhetjük: Héjj-Détári, Angéla. Wiederherstellung einiger Prachtwerke der Esterházy-Sammlung. Ars Decorativa 2. (1974) 89-103.; Sipos Enikő: Az Esterházy-gyüjtemény XVII. századi csótárjának restaurálása. Múzeumi Műtárgyvédelem 5. (1978) 163-173.; Rácz, Jenő: Wiederherstellung einer Pressburger Ebhert-Uhr aus der Esterházy-Sammlung. Ars Decorativa 8. (1984) 57-70.; Varga Péter-. Egy 17. századi karabély restaurálása. Ars Decorativa 9. (1989) 47-55.; Várfalvi. Andrea- Peller. Tamás-. The Restoration of 17th Century Hungarian Saddle. Ars Decorativa 17.(1998) 29^48. 7 Katona Imre: A fraknói kincsek. Soproni Szemle 27. (1974) 216-227., 301-315.; Héjj-Détári Angéla: A fraknói Esterházy-kincstár a történeti források tükrében. In: Magyarországi reneszánsz és barokk. Szerk.: Galavics Géza. Bp., 1975. 473-549.; Héjj-Détári Angéla: Az Esterházy gyűjtemény. In: Az Ipannüvészeti Múzeum gyűjteményei. Szerk.: Miklós Pál. Bp., 1979. 17-39.; Szilágyi András: Az Esterházy-kincstár. Bp., 1994.; László Emőke: Die Textilsammlung der Esterházy-Schatzkammer. In: Von Bildern und anderen Schätzen. Die Sammlungen der Fürsten Esterházy. Hrsg.: Mraz, GerdaGalavics, Géza. Wien, 1999. 8 Az. Esterházy-kincstár textíliái az Iparművészeti Múzeumban. Thesaurus Domus Esterhazyanae. II. Szerk.: Pásztor Emese-Bardoly István. Bp.. 2010.; Az ötvöstárgyak katalógusa lesz a sorban az I. számú, és egy III. kötetben a még publikálatlan források közreadását is tervbe vették. 209