Folia historica 27
II. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: A Gyulai Gaál család hosztóti temploma az újabb kutatások fényében
Gyulai Gaál Mihály az évek során eladósodott, így kénytelen volt 1852 tavaszán eladni Hosztótot Politzer Mihály jánosházi kereskedőnek, amivel a család itteni birtoklása egyszer és mindenkorra lezárult. A templomba való temetkezések sorában a legutolsó Gyulai Gaál Amáliáé, akinek földi maradványait 1889. december 15-én a „hosztóti családi sírboltban" helyezték el. 2 9 Úgy tűnik, ezután évtizedekig nem végeztek felújítást a templomon, melynek állapota a 19. század végére alaposan leromlott. Mint írják, „a templom déli falazata részint a boltozat nyomása, részint a tetőzet rosszasága miatt ... ki fog dűlni" - állt Vidi Lajos ács és Gróf Károly kőműves jelentésében. A déli fal kihajlott, egy repedés keletkezett, a kötőgerendák elkorhadtak, a falazatokat kötővasakkal kellett volna összefogni. A templomnak új tetőt, déli falhoz hozzátoldva három, az északi falhoz nekiépítve egy 2*2 m-es alapterületű támpillért javasoltak építeni. A templomot életveszélyesnek nyilvánították, és 1888. július 5-én bezárták. 3 0 A plébános - hivatkozva az 1836. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvre - felhívta Gyulai Gaál Ödön figyelmét, hogy a templomfelújítás költségei a kegyuraság révén a családot terhelik. Ebből kiviláglik, hogy amikor a 19. század közepén a család eladta a hosztóti birtokot, botor módon elfelejtette a templom kegyuraságát is átruházni új tulajdonosára, amit az is bizonyít, hogy Gyulai Gaál Ödön nem tiltakozott, inkább kifogást keresett. Cserébe a következőt kérte: „a szabadba nyíló ajtó helyén a kriptát kibővíthessem, azt beboltozhassam, hogy kívülről ajtó ne legyen". Egy oltárszerű emléket is akart a templombelsőbe emelni, amit a falunak kellett volna fenntartani. A plébános 1894. évi levelében jelezte, hogy a kegyúr eme szándékát régóta ismeri, elfogadja, de most már tényleges anyagi segítséget is várna. Határozott felkérésének eredményét nem ismerjük, csupán annyit tudunk, hogy Gyulai Gaál Ödön 1904-ben meghalt. 3 1 A helyreállítás is elkészült, igaz, nem teljesen úgy, mint ahogy az a kőműves és az ács szakvéleményében szerepelt. A templom egyik kriptáját a II. világháború idején feldúlták. Amint Móricz Béla, a Gyulai Gaál család történetének kitűnő monográfusa írja, látott egy, a „templom éjszaki oldalán épített toldalékot", mely utólag hozzáépített kripta volt. „Midőn én az 1950es évek elején megnéztem, ez a földalatti toldalék kripta még a háborús dúlás emlékét őrizte. Fel volt törve, s benne kilenc érckoporsó felfeszítve. A ruhafoszlányokról megállapíthatóan a halottak a XIX-XX. század fordulójáról származóak lehettek." 3 2 A templom nyugati homlokzati falán lévő kriptalejárót is 1955-ben falazták el ismét, amint azt a rajta lévő emléktábla hirdeti. 29 Móricz B. i. m. 444, 457; Palágyi K. i. m. 79. 30 Móricz B. i.m. 364-365. 31 Uo. 506., 513-514. 32 Gyulai Gaál Endre pl. 1863. évi végrendeletében sírboltot rendelt magának és feleségének a templom „éjszaki oldalán jelenleg álló tölgyfa alá" (Móricz B. i. m. 498., 509-510.), ami megegyezhet ezzel a sírépítménnyel.
