Folia historica 27

I. TANULMÁNYOK - Kemenczei Ágota: Az Egger műkereskedés és kapcsolata a Nemzeti Múzeummal a dualizmus korában

ban továbbított részen túl megmaradt több darabot az 1891. évi londoni aukción adták el. 5 2 Ebből a gyűjteményből szerezte meg a Régiségtár az egyik legnagyobb későbronz­kori, Kr. e. 10. századi bronzkincsből hat kardot. Az eredetileg 1858-ban Hajdúböször­ményben napvilágra került bronzkincsből már korábban is megkapott a Régiségtár több bronzedényt, kardot. 5 3 A megvett tárgyak között van egy Felsődobszán talált, a Kr. e. 12. századból származó bronzkincs is. 5 4 A magyarországi ötvösmunkákat 1884-ben bemutató tárlaton nem csak a múzeumok, egyházak, hanem magángyűjtemények anyagát is kiállították. A harmadik legnagyobb számú ötvösművel Egger Dávid szerepelt, összesen 114 darabbal. Fivérei, Henrik és Sámuel csupán három illetve hat aranytárgyat mutattak be ezen a tárlaton. A kiállítás témájának megfelelően őskori, római, népvándorláskori aranyékszerek is helyet kaptak. A Nemzeti Múzeum később több tárgyat is megszerzett ezek közül. 5 5 Rómer Flóris 1868-ban közölt egy cikket az Archaeologiai Közleményekben Egger Dávidnak a párizsi világkiállításon bemutatott ezüst lemezeiről. Ebben két nagymére­tű, gazdag geometrikus vésett vonalmintával, trébelt domború motívumokkal díszí­tett övlemezt írt le, amelyekre a Duna-Tisza összefolyásánál fekvő Titelen bukkantak. Az együtt előkerült négy ilyen ezüstöv közül kettőt a Louvre vásárolt meg, a másik ket­tőt már 1868-ban a Nemzeti Múzeumnak ajánlották fel. Akkor Rómer Flóris a Tudomá­nyos Akadémián mutatta be az egyedülálló ötvösremekeket, de a Nemzeti Múzeum nem tudta megfizetni a kért magas vételárat. A megvételre végül is csak Egger Dávid halála után került sor. Az ezüstövek a Kr. e. 5-4. századi ENy-balkáni illír ötvösművé­szet remekművű alkotásai. (7. kép) 5 6 Egger Sámuel halála után gyűjteményét 1891-ben Londonban a Sotheby's aukciós cégnél árverezték el. Ezen az aukción a Nemzeti Múzeum is több tételt vásárolt meg. Az így megszerzett műtárgyak 5 7 egyike az Erdély DK-i részén, Nagyszeben központú Királyföldön előkerült ezüst fülbevalókból, gyöngyökből álló honfoglaláskori kincs­lelet. 5 8 A megvett leletek között van egy ezüst karperecpár, valamint több üveggyöngy, amelyek a Kr. u. 2-4. századi szarmata kor emlékei. Szintén az Egger cég adott el Kárász Géza szegedi gyűjtőnek három hun kori arany övcsatot, amelyeket végül 1893­ban vett meg a Nemzeti Múzeum. A negyedik, szegedi lelőhelyű, gránátkövekkel díszí­52 Catalogue of the Important Collection of Bronze Arms and Implements, and Ornaments in Gold, Silver and Bronze, formed by the Late Dr. S. Egger, of Vienna ... wich will be sold by auction by Messrs. Sotheby, Wilkinson and Hodge. London, 1891. 53 Mozsolics, Amália: Bronzefunde aus Ungarn. Kiel, 2000. 43-46. 30-35. t. 54 Mozsolics, A. Bronze- und Goldfunde i. m. 134-135. 55 A magyar történeti ötvösmű-kiállítás lajstroma, i. m. 56 Rómer Flóris: Egger Dávid Párizsban kiállított ezüst lemezei. Archeológiai Közlemények 7. (1868) 158-161.; Vasárnapi Újság 15. (1868) 17. sz. 204. 57 Hampel József: A n. múzeumi régiségosztály gyarapodása 1891-ben. (Januáriustól Szeptember végéig.). Archeológiai Értesítő 11. (1891) 448^t50. 58 Mesterházy Károly: A királyföldi kincs és kapcsolatai. In: A magyar honfoglalás korának régésze­ti emlékei. Szerk.: Wolf Mária és Révész László. Miskolc, 1996. 57-64; „Őseinket felhozád...". A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Szerk.: Fodor István. Bp., 1996. 239. Ill

Next

/
Oldalképek
Tartalom