Folia historica 26
II. Közlemények - Szvitek Róbert József: Címeres iratok a Magyar Nemzeti Múzeum Újkori dokumentumgyűjteményében
Szapáry István nemeslevele Ltsz.: Udgy. 1972.5. 11. Ferdinánd Bécsben, 1620. július 6-án hűséges szolgálataiért, melyet leginkább a tizenöt éves háború alatt mutatott, nemességet és címert adományozott Szapáry István, valamint fiai Pál, András, Mihály és lányai Eufrozina, Katalin, Borbála és Zsuzsanna részére. A pergamen oklevél mérete 734x496 mm, 96 mm-es plicával, körbefutó virágmintás ábrázolással, esztergályozott fatokba zárt nagyméretű függőpecséttel. Az adományt nem jegyezték be a Királyi Könyvekbe. Címer: csücskös talpú tárcsapajzs kék mezejében ezüst hármashalom, melynek középső csúcsán arany koronából kiemelkedő jobb kezében kardot, bal kezében 3 vörös rózsát tartó, ezüst ruhás, vörös öves szőke kibontott hajú nőalak. Felette jobbról hold, balról arany csillag. Sisak: jobbra forduló koronás rostélyos sisak. Sisakdísz: a címerben szereplő alak kiemelkedő alakja. Sisaktakarók: vörös-ezüst, kék-arany. (2. kép) Szapáry István (1555 körül-1625 körül) neve 1582-ben bukkan fel, Győr vármegye gyűlésén tiltakozást nyújtott be a némái nemesek ellen. A tizenöt éves háború idején Lednicére menekült, ahol a vár porkolábja lett. A hosszú háború után visszatért Győr vármegyébe, amely 1611-ben a kassai gyűlésre egyik követéül választotta. 1613-1618 között a vármegye adószedője, 1614 szeptemberétől esküdtje. 1623-ban alispánnak is jelölték, de a tisztet nem ő nyerte el. 1575 körül vette feleségül Fábián Annát. Házasságukból legalább hét a nemeslevélben is említett gyermek született. Pálról és Katalinról nem rendelkezünk életrajzi adatokkal, Mihály 1637-ben egy csatában vesztette életét, utóda nem maradt. András (?-Somorja, 1645. IX. 28.) 1 61630-ban, majd 1632-ben a nádor által összehívott szombathelyi gyűlésen is Győr vármegye követe. 1636-ban a vármegye nemesi insurrectiojának kapitánya. 1637-1643 között a vármegye alispánja, 1637-ben országgyűlési követe. 1642-től királyi udvari tanácsos lett és 1643-ban Pozsonyba költözött. 1615-ben feleségül vette Kalmár Csáth Annát. Eufrozina Szilvássy Jakab felesége lett. Borbála (1590 körül-?) Kláris Péterrel, a győri naszádosok kapitányával, más forrás szerint győri vajdával, majd fővajdával házasodott össze. Zsuzsanna először Szelesthey Sándor, majd 1626 után Szalai János felesége. 1 7 Bereghszászy János nemeslevele Ltsz.: Udgy. 1961.6.a. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Gyulafehérváron, 1628. május 5-én hűséges szolgálataiért nemességet és címert adományozott debreceni Bereghszászy János részére. A pergamen oklevél mérete 590x318 mm, 52 mm-es plicával. Rajta a fejedelem zöldvörös zsinóron függő, viaszfészekbe nyomott vörösviasz pecsétje. 15 krajcáros, lepecsételt bélyeg is található a nemeslevélen. Az irat pergamen tokban van. 16 Állami (királyi és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon. Adattár. Összeáll.: Fallenbüchl Zoltán. Bp., 2002. 304. 17 Claude André Donadello-Cseh Géza-Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története. Debrecen, 2007.19-31.; Dr. Szombathy Ignác: Szapáry vagy Szápáry? (Első közlemény). Turul 6. (1888). 32-33. 126
