Folia historica 26

II. Közlemények - Kovács S. Tibor: Thúry György kanizsai kapitány pallosa

1. kép Thúry György kanizsai kapitány pallosa. 16. század közepe 78 zott, mert a Thúry György elleni összecsapásban vitézül küzdött.

4 A fenti adat is azt bizonyítja, hogy a híres végvári vitéz személye rendkívül fontos volt a törökök számára. A drégelyi és sági huszárfőlegényből vitézsége révén hamarosan lévai kapitány lett, és 1552-ben a palásti csatában tüntette ki magát az itáliai segédcsapatok megmentésében. A későbbiek során, 1566-ban, mint palotai kapitány Arszlán budai pasa serege ellen védte meg a gondjaira bízott végvárat. Az 1567-es év fontos eseményt hozott Thúry életében, hiszen az uralkodó a kanizsai kapitányságot ajánlotta fel számára. 1568-tól sikeres portyákat vezetett, és vitézeivel alaposan megkeserítette a környező török végvárak bégjeinek az életét. Thúry rendkívüli katonai sikerei következtében a törökök állandóan panaszt emeltek ellene az Udvari Haditanácsnál, ahol a portai követ számos esetben kezdeményezte felmentését.

3 A kanizsai kapitány az ország legjobb bajvívója volt és híre külföldön is elterjedt, mert minden kihívója felett diadalmaskodott.

6 A bátor vitéznek, az aranylánccal kétszer kitüntetett lovagnak legemlékezetesebb bajvívása II. Miksa magyar királlyá koronázásakor a köpcsényi mezőn történt, amikor is minden nemzet viadorait legyőzte. Thúry népszerűségét mutatja, 4 Karácson I. i. m. 111., 116. 5 Müller Veronika: Thúry György kanizsai kapitánysága. Zalaegerszeg, 1973. 70-77; Huszár Pál. Thúry György szerepe a dunántúli végvári harcokban. 1554-1566. Várpalota, 1974. 19-22.; V. Molnár László: Kanizsa vára. Bp., 1987. 53-57. 6 Eőr-Darmay Zsolt: Törökverő Thúry György ingóságai. Századok 4. (1870) 721-722.; Szendrei János: Magyar hadtörténeti emlékek. Az ezredéves országos kiállításon. Bp., 1896. 260-261; Takáts Sándor: Bajvívó magyarok. Bp., 1963. 260-261.; V Molnár L. i. m. 58-59.