Folia historica 26

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920 II. rész

mat épít - nem szabad gyengíteni, mert a térségben ez az ország képviseli a legméltóbban a nyugati civilizációt. Az ország tekintélyes részei rosszabb társadalmi helyzetű államokba jutnának - írta röpiratában 1919 januárjában Braun Sándor, aki ugyanezt az érvelést a visszájára is fordította: ha nagy, magyar nemzetiségű tömbök kerülnének idegen uralom alá, akkor ez a régi dzsentri uralmát erősítené, mert lehetőséget adna a nacionalista uszításra. Vagyis a rossz béke a demokrácia akadálya lenne. A Horthykorszakban természetesen ez az érv nem került elő. Az európai hatalmi viszonyok szempontjából bírálta az ország feldarabolásának a tervét egy gazdasági-politikai érvelés, miszerint a nyersanyag-ellátást veszélyeztető béke Németország karjaiba kergetné az országot, ami nem lehet az antant érdeke.

1

8 A Németországgal való riogatás 1920-ban Nyugat-Magyarország kérdésével kapcsolatban is előkerült. A Függetlenségi és 48-as Párt úgy vélte, hogy Ausztria előbb-utóbb Németországhoz csatlakozik és ezért meg kellene értetni az antanttal, hogy így Nyugat-Magyarország a Német Birodalmat erősíti majd.

1

9 Áttekintve a területvédő propaganda során felhasznált érveket, látható, hogy lényegében a fő stratégiai célt, az ország egész területének a megvédelmezését szolgálták, de maga az érvrendszer sokoldalúan kialakított elemekből állt össze. A területvédő propaganda érvei képeslapokon A propaganda a röpiratok és az egyéb kiadványok verbális üzeneteivel egyidejűleg igyekezett képzőművészeti alkotások segítségével is terjeszteni a magyar álláspont érveit. A színes nyomtatványok - főként plakátok és képes levelezőlapok - egyszerre hordoztak vizuális és verbális üzenetet. A különféle agitatív erejű grafikákat többnyelvű, provokatív jellegű címek, illetve feliratok kísérték. Közismert, hogy a képi ábrázolás különféle lehetőségeit az ókortól kezdve folyamatosan felhasználták ideológiai vagy politikai tartalmak közvetítésére. Itt elegendő a közismertebb példák közül az ókori Asszíria királyi palotájának domborműveit, az athéni Parthenon szobrászati díszítményeit és a középkori templomok festészeti alkotásait említeni. Ezekben az esetekben az egyes alkotások előre megtervezett ikonográfiái program részei voltak. A 20. század elejére a hagyományos művészeti ágak, az építészet, vagy a festészet és a szobrászat mellett az alkalmazott grafika is hordozójává lett a különféle ideológiai, társadalmi, kereskedelmi tartalmak vizuális úton történő közvetítésének. A fejlett nyomdatechnika jó minőségben, nagy mennyiségben és viszonylag olcsón lehetővé tette az alkalmazott grafikai termékek előállítását. A különféle alkalmazott grafikai termékek közül a plakát és a képeslap vált a legalkalmasabbá arra, hogy különböző üzeneteket közvetítsen vizuális úton. A plakát az utca, a képes levelezőlap a posta révén töltötte be ezt a szerepet. A századfordulóra különösen a plakát látott el sokoldalú feladatot főleg 18 MOL К 26 ME 1919. XXXVII. t. 311. sz. A Mérnök és Építész Tanács felterjesztése a miniszterelnökségre. 19 MOL К 58 KM 1920. II/2. t. 431. sz. A párt határozatát, amelyben az idézett érv szerepelt, a cenzúra nem engedte nyilvánosságra hozni. 42