Folia historica 26

III. Műhely - Tamás Edit: A reneszánsz másodvirágzása a Perényiek és a Rákócziak korában

Örökébe lépő fia, Péter (1502-1548) kezdettől fogva nagy szerepet játszott az országos politikában. 1519-ben temesi és abaúji főispán, majd Szapolyai Jánossal együtt koronaőr. A mohácsi csatában a magyar sereg bal szárnyának parancsnoka. A csata után a magyar trónért folytatott küzdelemben Perényi Péter Szapolyai János pártjára állt. Koronaőrként kiadta számára a koronát, mellyel 1526 novemberében megtörtént a koronázás. Az új uralkodó a támogatásáért a mohácsi csatában férfiágon kihalt Pálóczi-család birtokait az erdélyi vajdává is megtett Perényinek adományozta, közte Patak és Újhely városát és a kettő közötti várat. Perényinek nyomós érdekei fűződtek a zempléni birtokok megszerzéséhez: azok szomszédosak voltak váraival. így a Pálóczi örökség megszerzésével politikai hatalmat is adó, országrésznyi tartománnyá egészítette ki birtokait. 1527 őszén az erősebbnek vélt Ferdinánd oldalára állt, sor került az újabb koronázás. Jutalmul Ferdinándtól is megkapta a Pálóczi birtokokat. A sok hányattatás és a fokozódó török veszély miatt dönthetett úgy Perényi Péter, hogy biztonságos északkeleti birtokán, Patakon építi fel új családi székhelyét. A munka 1534 elején kezdődött az itáliai Alessandro Vedani mester irányításával. Egységes koncepció szerint a középkori város központját fallal, árokkal, bástyákkal vették körül. Ennek a délkeleti szegletén rezidenciául hatalmas négyzet alaprajzú ötszintes lakótornyot emeltetett. A pataki nagyszabású váregyüttest késő reneszánsz stílusban építették, nagyobbrészt a felső-magyarországi városokból küldött mesteremberek dolgoztak. Perényi Lengyelországból is kért kőműveseket, sőt 1535-ben Patakra szegődött az európai hírű építőmester, Bonifacius Wolgemuth is. Az építkezés 1537-ben fejeződött be. A külső vár építésének lezárását, az 1541-es évet a Bodrog felőli kapu építési felirata őrizte meg. Perényi Péter ebben az időben lett a reformáció híve és lelkes terjesztője. Luther tanai már az 1520-as években elérték Magyarországot. Az öt királyi város (Kassa, Lőcse, Bártfa, Kisszeben, Eperjes) zárt tömbben csatlakozott a lutheri reformációhoz. Az 1530as 1540-es években a reformáció svájci irányzata kezdett hódítani s került fölénybe a magyar lakosság körében. A reformáció első terjesztői és támogatói közül többen köthetők vidékünkhöz. A kultúra, az iskolák, a vallási élet támogatói a Mohácsot követő időszakban az országrésznyi területeket uraló nagybirtokosok: a Tisza jobb partján Perényi Péter a reformáció fő pártfogója. Uradalmain kiváló prédikátorok működtek. A hagyomány 1531hez és nevéhez köti a híres Sárospataki Református Kollégium alapítását. Valószínűbb egy kicsit későbbi dátum és a kezdeti támogató inkább a felesége. Perényi az új vallásnak megfelelően átépíttette a sárospataki vártemplomot. Birtokait fia, Gábor (1532-1567) örökölte. 1548-ban hűségesküt tett Ferdinánd királynak, aki 1554-ben tárnokmesterré és Tiszán inneni főkapitányává nevezte ki. 1563-ban Miksa koronázásán ő nyújtotta át a kardot a királynak. Az 1560-as évek elején folytatta és fejeztette be az apja által megkezdett palotaszárny építését Patakon. Felesége alapozta meg a város kertkultúráját a híres Gombos-kert telepítésével. Gábor is lelkes híve volt a reformációnak és nagy támogatója az iskolának. 35 éves korában halt meg, Patakon a protestáns templomban temették el. Történelmi szerepét Szikszai Fabricius Balázs méltatta gyászbeszédében. 158