Folia historica 26
I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920 II. rész
A területvédő propaganda eredményességét mindvégig kedvezőtlenül befolyásolta az a körülmény, hogy a háborút lezáró fegyverszüneti egyezmény és a békeszerződés között eltelt időszakban a propaganda végig egy instabil politikai és társadalmi környezetben zajlott. Ez egyfelől a propagandára rótt újabb terheket, másfelől az ország ellenálló képességét gyengítette, és a propaganda eredményes kifejtésére szükséges időtartamot csökkentette tovább szinte az irrealitás határáig. 5 1 Legfőképpen pedig gátat vetett annak, hogy a gazdasági kapcsolatok lassabban kialakuló, de annál tartósabb hatása érvényesülhessen. Ezekhez a problémákhoz képest másodlagosak azok a kifogások, amelyek a propaganda technikai fogyatékosságaival kapcsolatosak, ha esetleg mégoly helytállóak is. 5 2 Majd húsz évvel a békeszerződés aláírása után egy külügyminisztériumi tisztviselő még mindig a sikeres propaganda alapvető problémáin elmélkedett előadásában. A területvédő propaganda szempontjából az adja meg ennek az előadásnak a fő problémáját, hogy ahhoz képest nem változott sem a propaganda célja, ami a történelmi Magyarország egészének visszaállítására irányult, sem érvkészlete. A területvédő propagandát egykoron kísérő negatívumok sem hiányoztak, mint a szükséges társadalmi bázis hiánya, vagy az ellenpropaganda által kiaknázható társadalmi problémák. Ami ebben a Horthy-korszakban készült tervezetben újdonság, hogy hosszúlejáratú és tartós hatást biztosító kiadványok komplex együttesében gondolkodott. 5 3 Végezetül utalni kell a területvédő propagandának a hazai közvéleményre gyakorolt hatására. A propaganda a történeti Magyarország egységéhez mindenáron való ragaszkodásával a közvéleményben elültette a „mindent vissza" jelszavát, amely hosszútávra kihatott a Horthy korszak revíziós propagandájára és nagyban befolyásolta az ország külpolitikáját a II. világháború előestéjén. 51 Heves megye főispánja arról számolt be 1922-ben, hogy egy helyi földbirtokos angol származású feleségének rokonai a háború után az égvilágon semmit sem tudtak Magyarország sorsáról. (MOL К 26 ME 1922.1. Bizalmas 326. sz.) 52 Hollós Pál, az Európai Diáksegítő akció magyarországi elnöke 1921 márciusában memorandumot intézett a külügyminiszterhez a magyar propaganda problémáiról. Angliai tapasztalatai szerint a Trianon utáni propaganda sem lett jobb mint annak előtte. Hollós a problémák egész sorára figyelmeztetett, kezdve a rossz témaválasztáson, folytatva a gazdasági kapcsolatok kihasználatlanságával és a megfelelő apparátus hiányával, befejezve a terjesztés, illetve a befogadóhoz alkalmazkodni nem tudó megfogalmazás tökéletlenségeivel. (MOL KM Iratok 1918-1920. 20680. sz.) 53 A tervbe vett kiadványoknál a könyvekre esett a hangsúly, a tájékoztató zsebkönyvektől kezdve a tudományos igényű népszerűsítő munkákon át a szépirodalmi alkotásokig terjedt a skála. A tervezet előadója jó példaként Kosáry Domokos népszerűsítő történelmi munkáját, a History of Hungary című könyvét emelte ki. (MOL К 67 KM 114. 1295. sz. Tanulmányok a propagandáról.) 74
