Folia historica 26
I. Tanulmányok - Vér Eszter Virág: Egy elfeledett kultuszhely: Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum
romlásának megakadályozásával. 15 3 Ezek alapján jól rekonstruálható az a statikusság, ami a kiállítást jellemezte a két világháború között. Ez egyfelől a gyűjtemény gyarapodásának korlátozott lehetőségeiből, másrészt a szűkös anyagi helyzetből következett. Ennek eredményeként lényegében tovább éltek a Szalay által kialakított keretek. Nem jelentett változást a múzeum életében a Gyűjtényegyetem létrehozása 1934-ben, amelybe a Magyar Nemzeti Múzeumot is betagolták. 15 4 Műtárgyvédelem A kiállítás kialakításakor, tekintettel a kiváló anyagi lehetőségekre, a kor színvonalának megfelelően gondoskodtak a kiállított anyag védelméről. Az ekkor kialakított egységek működtek tovább lényegében a Horthy-korszakban is, egy-két változástól eltekintve. A korábban funkcionáló cserépkályhákat lecserélték, és a megfelelő hőmérsékletet a két háború között már központi fűtéssel biztosították. 15 5 A műtárgyak állagának megóvása érdekében a fűtőtestek fölé feladatuknak tartották „melegségterelők szerelését is, hogy [...] a képeknekelkormosodása és elpiszkolódása megakadályozható legyen.' ns 6 E munkálatokat, tekintettel az anyagi korlátokra, végül „házon belül" kénytelenek megoldani, fehérre mázolt kovácsoltvas lámpára szerelt, speciálisan csiszolt üveglapok segítségével. 15 7 Ehhez kapcsolódóan fontos kiemelni a biológiai kártevők elleni védelmet is, mely összefüggésben volt a palota működésével. Az épületegyüttes szokásos éves féregtelenítése során a többi helyiséggel együtt a múzeumi termek is sorra kerültek. A munkát a Sulfurit féregtelenítő vállalat végezte el. 15 8 Szintén a műtárgyak védelmét szolgálta a másolatok készítésének szigorú szabályozása is. A műtárgyakról tervezett reprodukciókat, így a fényképeket is - azok tudományos célokra való felhasználását is beleértve - a Királyi Várkapitányságtól kellett kérvényezni, s elkészülésüket csak szakfelügyelet mellett, vagyis a királyi várkapitányság egyik kijelölt alkalmazottja jelenlétében engedélyezték. 15 9 153 A kiállítás számtalan papíralapú anyagot tartalmazott, melyek eredetiben való kiállítása a mai technikai körülmények között is csak számos óvintézkedés keretében (pl. vitrinek speciális kiképzése) valósítható meg, míg akkoriban magától értetődően e feltételek nem állhattak rendelkezésükre. 154 Az intézményen belüli szerkezeti változásokhoz 1: Fejős Imre-Korek József: A Magyar Nemzeti Múzeum története. Bp., é.n. 29.; A Magyar Nemzeti Múzeum szervezeti, ügyviteli és igazgatási szabályzata. Bp., 1936. 155 MOL К 24 7. csom. 598./Vk. 1943. fol. 349-350. 156 MOL К 24 7. csom. 598./Vk. 1943. fol. 349. 157 MOL К 24 7. csom. 598./Vk. 1943. fol. 349-350. 158 MOL К 24 8. csom. 50./Vk. 1944. fol. 49-61. 159 MOL К 24 2. csom. 364/1941. fol. 674. 26