Folia historica 26

III. Műhely - Kovács S. Tibor: A Dzsingisz kán és öröksége nemzetközi kiállítás tapasztalatai

volt a bemutatónak. A kiállított műtárgyak között több mint egy tucat volt, amelynek a biztosítási értéke egyenként meghaladta az egy milliárd forintot. Nehezítette a helyze­tünket, hogy nem mindegyik kölcsönző fél fogadta el az állami garanciát. A budapesti bemutatót megelőzte az isztambuli, s így a műtárgyak négy kamionnal érkeztek Törökországból Budapestre. A Dzsingisz kán és öröksége című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum József Nádor termeiben lett bemutatva mintegy 850 négyzetméte­ren. A tárlat az eredeti - bonni - kiállításhoz képest Isztambulban és Budapesten jelen­tősen átformálódott. Legjelentősebb „hozzáadott" értékkel - a kölcsönző múzeumok vezetőinek egybehangzó véleménye alapján - a budapesti bemutató büszkélkedhetett. A Magyar Nemzeti Múzeumban lévő kiállítás forgatókönyvét jelen sorok írója készítet­te, amelynek alapján a Narmer Építészeti Stúdió kidolgozott egy pompás kiviteli tervet. Az Isztambulból jött műtárgyládák biztonságos őrzését és elhelyezését - a nagy hely­igény ellenére - sikeresen megoldottuk. A ládákat a kölcsönző múzeumok szakemberei előtt nyitottuk fel, és restaurátor szakembereink segítségével ellenőriztük a néha több oldalas állapotleltárat, majd a tárgyat a vitrinbe helyeztük. Utána következett a műtárgy installálása, ugyancsak többszörös ellenőrzés keretein belül. A budapesti kiállítás hat teremben tárta a látogatók elé Mongólia; illetve az ország területén élt egykori népek történetét. A kiállítás történeti alapokon állt, de jelentős régészeti és művészettörténeti kitekintéssel is bírt. Az összes felirat magyar és angol nyelven készült, amelyhez még angol és magyar nyelvű vezető is társult. A bemutató a József Nádor teremsor folyosóján kezdődött. Itt az első vitrinekben művészi, a hun korból származó öv-és lószerszámvereteket, tőröket és késeket állítot­tunk ki. A kiállítás egyik szenzációja volt a mongóliai Noin-Ula mellett 1925-ben feltárt hun fejedelmi sírból előkerült, több mint 2000 éves, állatküzdelmi jelenetekkel díszített nemezrátétes faliszőnyeg. A folyosón kaptak helyet azok a vitrinek, amelyek Golmod mellett, a francia régészek által a közelmúltban feltárt hun halomsírok leleteit tartalmaz­ták. A második türk birodalom vezetőjének, Bilge kagánnak (+734) a halotti emlékhelyén folyt feltárások eredményeképpen mintegy 3000 lelet került elő. Közülük legfigyelemre­méltóbb az arany fejedelmi diadém, valamint más arany és ezüsttárgyak. Ugyancsak itt kapott helyet az a kőszobor, amelyen a második türk kaganátus megalapításáról szó­ló rovásírásos szöveg olvasható. A legutóbbi évek régészeti felfedezései Mongóliában a sziklahasadékokban és barlangokban talált temetkezések a 10-14. századból. A külön­leges mikroklíma következtében nemcsak a koporsók, hanem a szablya, íj, nyílvesszők, lovaglóostor és más szerves anyagú tárgyak is csaknem teljes egészében megőrződtek. A folyosó mellett lévő kis méretű teremben néhány különleges műtárgyat állítottunk ki, köztük Kül Tegin türk kagán monumentális kőszobrának letört fejét. A kiállítás harmadik termében a 13-14. századból származó műtárgyakat mutat­tuk be. A már említett barlangtemetkezésekből származó 14. századi nyereg, női fej­fedő, férfisapka, csizma és tarsoly mellett a legjelentősebb leletegyüttes a korakorumi ásatásokból származott. A fővárost Dzsingisz kán alapította 1220-ban, de igazán nagy város csak Ögödej kán uralkodása alatt lett. 1998-tól közös német-mongol régészeti expedíció tárja fel az egykori fővárost. Számos szentély, épület, valamint műhely maradványa került elő. Az ásatások során utak és az egykori csatornák nyo­mai is napvilágot láttak, valamint számos érmét találtak. Ugyancsak jelentős meny­nyiségben bukkantak a régészek - elsősorban kínai - kerámiára, valamint buddhista 154

Next

/
Oldalképek
Tartalom