Folia historica 26
II. Közlemények - Szvitek Róbert József: Címeres iratok a Magyar Nemzeti Múzeum Újkori dokumentumgyűjteményében
ségében 1829. VI. 16-ig Pesten dolgozik. 2 9 1830-ban, majd 1832-1836-ban ismét a város országgyűlési követe. 3 0 1842-től a pesti váltófeltörvényszék, majd a hétszemélyes tábla ülnöke. 3 1 János (Szabadka, 1814-Szabadka, 1887. V. 14. 3 2) 1847-ben már királyi ügyigazgatósági segédügyvéd, 3 3 1861-ben és 1872-1884 között Szabadka polgármestere.34 Aurél (Szabadka, 1823-Szabadka, 1875. VI. 4. 3 5) 1839-1842 között a tullni utásziskolán tanul, majd hadfi, 1845-től hadnagy a 2. Hannover huszárezredben. 1848. Vl-tól részt vesz a Délvidéken a szerb felkelők elleni harcokban, és VIII. 1-től főhadnagy. Októberben csatlakozik a honvédsereghez. 1849. I. 16-tól alszázados ezredénél a bánsági hadtestnél, majd a főhadszíntéren. V. 13-tól századkapitány, VIII. 1-től őrnagy és osztályparancsnok ezredében, a III. hadtestnél, a világosi fegyverletételig. 1849. XII. 21-én Aradon golyó általi halálra, 1850. 1. 16-án 16 évi várfogságra ítélik. 1856. IV. elején kegyelmet kap, Josefstadtból szabadul. 1867-ben a Szabadka városi Honvédegylet elnöke. 3 6 Ernő (Szabadka, 1825. VIII. 2.-Radonác puszta, 1905. II. eleje 3 7) Alsóbb iskoláit Szabadkán, majd Pesten jogot, Keszthelyen gazdasági akadémiát végzett. 1847-ben a pozsonyi országgyűlés alatt királyi táblai jegyző. 1848 elején letette az ügyvédi vizsgát, majd májustól a magyar hadügyminisztérium írnoka. A hadbíró tanfolyam elvégzése után 1849. VII. 22-től az aradi várőrség hadbíró főhadnagya. A szabadságharc után Szabadkán gazdálkodott. 1861-ben és 1867-ben a városi képviselőtestület tagjává választották, 1869-1884 között Szabadka város országgyűlési képviselője. 3 8 Mukits Pál Simon valószínűleg már apja halála - 1847. XII. 28. - előtt elhunyt. Ybl Miklós nemesítő diplomája (8. kép) Ltsz.: Udgy. 1962.69. Ferenc József Bécsben, 1883. január 13-án nemességet (Ritterstand) és címert adott Ybl Miklós építésznek és utódainak, miután 50 éves tevékenységének elismeréseképp 1882. augusztus 5-én az Osztrák Császári Lipót Rend lovagkeresztjével tüntette ki. Az I. Ferenc által 1808. január 8-án 3 9 alapított rendet hazafias tevékenység, az állam és a társadalom számára hasznos működésért, tudományos tevékenységért ado29 Uo. I. 378-379. 30 Uo. 1.382.; 388. 31 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. IX. Bp., 1903. 375. 32 Országos Széchényi Könyvtár (továbbiakban OSZK) Kisnyomtatványtár, Gyászjelentés gyűjtemény 33 OSZK Kisnyomtatványtár, Gyászjelentés gyűjtemény, Mukits Simon 34 Szabadka igazgatástörténetéből, i. m. 85.; 99-100.; 112.; Iványil. i. m. II. 52. 35 OSZK Kisnyomtatványtár, Gyászjelentés gyűjtemény 36 Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. Bp., 2000.' 529. 37 Vasárnapi Újság 52. (1905) 6. sz. 94. 38 Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. II. Bp., 1998. 523.; Szinnyei ]. i. m. 374. 39 Kassics Ignác szerint az alapítás dátuma: 1808. január 7. (Kassics Ignác: Érdem koszorúk. Bécs, 1840. 179.), míg Felszeghy Ferenc 1808. január 6-ra datálja. (A rendjelek és kitüntetések történelmünkben. Szerk.: Felszeghy Ferenc. Bp., [1943] 314.) 137
