Folia historica 26

II. Közlemények - Szilárdfy Zoltán: Gottfried Bernhard Gőz Mária Terézia képmása

A sokszorosított grafikák sorából kiemelem Gottfried Bernhard Gőz (Velehrad, 1708. augusztus 10.-Augsburg, 1774. november 23.) rézmetszetét, amely Mária Teréziát mint magyar uralkodót ábrázolja.

5 (1. kép) Ezt a portrét jegyzik ugyan, de eddig még elégségesen nem értelmezték. A monumentális festészetben freskók és olajképek tekintetében az ötletgazda Göz mesteréhez, Johann Georg Bergmüllerhez (1688. április 15.-1762. április 2.) hasonlóan a sokszorosított grafikában is kitűnő kvalitást ért el.

6 Mária Teréziáról Göz négy rézmetszetet készített, ezek közül a legnagyobb méretű a Történelmi Képcsarnok értékes, ép példánya.

7 Allegorikus figurákkal ékes, igen dekoratív lapjait 1740 és 1748 között készítette. Fölvetődik a kérdés, hogy melyik portré lehetett esetleges mintaképe metszetünknek? Kutatásaim során közvetlen előképet nem találtam, de néhány ábrázolás, melyet Göz ismerhetett, emlékeztet Mária Terézia koronázása (Pozsony, 1741. június 25.) alkalmából készült festményekre és grafikákra. Ezek közül Philipp Andreas Kilian nagyméretű mezzotinto lapját sok részletében - az uralkodónő fejtartása, ékszerei és ruházata tekintetében - Martin Meytens udvari festő műve ihlette.

8 A portréfestmények közül a kifejezés és tekintet valamelyest emlékeztet Schmiddeli Dániel 1742-ben készült egészalakos portréjára.

9 Mária Terézia térdképe jobbjában jogarral bal kezében a kettős keresztes országalmával rokokó trónus-fülkében foglal helyet, felette Magyarország Szent Koronája. A portré alatt az ország kartusba foglalt címere, befejező motívumként Medusza vigyorog a szemlélőre. A kompozíció legjellegzetesebb figurája a királynőt testőrként védő díszruhába öltözött sarkantyús magyar huszár, jobbjában szablya, másik kezét a hűség jeleként szívén nyugtatja. (2. kép) A díszítmények szimbolikája Mária Terézia uralkodói jelmondatát értelmezi, amely írásszalagon olvasható: IVSTITIA ET CLEMENTIA. Ezért az első ovális miniatűr ábrázoláson, igazságszolgáltatóként szerepel, amint megtorolja a gonoszságot. Felette a kardon az igazságosság mérlege függ. (3. kép) A másik oldalon a kegyelmet gyakorló királyi asszony, kinek jobbját a megtért bűnös csókkal illeti. (4. kép) Azirgalmasságjeleazolajág, a vastagaranyláncpedigakirálynőprofiljátmutató medállal a 5 Gottried Bernhard Göz: Mária Terézia magyar nemessel. Papír, rézmetszet. 46,5x32,5 cm, lemezméret: 42,9x30,6 cm. Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz. 8007. 6 Johann Georg Bergmüller (1688-1762). Zur 300. Wiederkehr seines Geburtsjahre Ausstellung im Schloß in Türkheim. Herausgaber: Epple, Alois. Weißenhorn, 1988. 7 Wildmoser, von Rudolf: Gottfried Bernhard Göz (1708-1774) als ausführender Kupferstecher. Untersuchung und Katalog der Werke. Jahrbuch des Vereins für Augsburger Bistumsgeschichte е. V. 18. Jahrgang MCMLXXXIV, (1984) 278; Wildmoser, von Rudolf: Gottfried Bernhard Göz (1708-1774) als ausführender Kupferstecher. Untersuchung und Katalog der Werke. Jahrbuch des Vereins für Augsburger Bistumsgeschichte е. V. 19. Jahrgang MCMLXXXV, (1985) 159-160. 8 Reimvetter, Christine [CR

1: Bildinis Maria Theresias. In: Maria Theresia und ihre Zeit. Zur 200. Wiederkehr des Todestages. Ausstellung Katalog. Wien, Schloß Schönbrunn, Gesamkonzept und wissenschaftliche Leitung: Walter Koschatzky. Wien, 1980. 72. Kat. No. 08,03; Abb. 08,03 9 Daniel Schmiddeli: Mária Terézia, mint magyar királynő. Olaj, vászon. GMB, Pozsony 114