Folia historica 25
I. A Magyar Nemzeti Múzeum és az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve 2006-ban - Cs. Lengyel Beatrix (szerk.): Az 1956-os forradalom emlékei. Újszerzemények a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2004-2006 című kiállításunk és a kiállítást megelőző gyűjtés - Baják László - Balahó Zoltán - Sedlmayr Krisztina: Történeti Tár
karhatalmisták letépték. Mihályhegyi - aki akkor piarista diák volt - a földről szedte föl a plakátot, amelyen ma is láthatóak az 1956-os cipőtalpnyomok. Röplapgyűjtemény Baják László A röplapok - beleértve a falragaszként funkcionáló dokumentumokat is - az 1956. évi forradalom és szabadságharc fontos történeti forrásai és leggyakoribb emlékei közé tartoznak. Nem meglepő tehát, hogy a jubileumi gyűjtőakciónk is számos új röplap, röpcédula felbukkanását eredményezte, melyek a Múzeum egyébként is tekintélyes röplapgyüjtcményét tovább gyarapították. Az új szerzemények többségükben bemutatásra kerültek a 2006. évi újszerzeményi kiállításon. A röplapok közlése egységes szempontok szerint történik, a budapesti és a vidéki anyagot elkülönítve, hozzávetőleges időrendben történik, és tükrözi az egyes darabok eltérő státusát. Azokat a röplapok, amelyek a szakirodalomban közöletlennek számítanak teljes szövegükkel, betűhív formában kerülnek bemutatásra. A már ismert, 5 3 illetve a csak formai sajátosságaikban (szín-, méret-, szedés- stb.), vagy gyűjtési körülményeik miatt újdonságot jelentő darabokról tartalmi összefoglaló készült. A közlés általános rendje a következő: 1. A készítés helye és ideje. Az adatok zárójelbe kerültek, ha nem a dokumentumból, hanem más forrásból, vagy következtetés eredményeképpen születtek. 2. A szerző, kiadó, illetve aláírás. 3. A röplap mérete, terjedelme, készítésének technikája. 4. A röplap eredete, átadója, leltári száma, valamint a bibliográfiai hivatkozások. 5. A röplap szövege vagy tartalmi ismertetése. A szövegközlés általában tükrözi a szöveg nyelvtani sajátosságait, így hibáit is. I. Budapesti röplapok A gyűjtemény legjelentősebb gyarapodása Funk Gábornak köszönhető, aki a II. kerület Margit krt. (Mártírok útja) 48. I. emeleti helyiségeiből származó röplapokat ajándékozott a múzeumnak. (1-19. tétel) Funk Gábor közlése szerint a hely eredetileg MDP párthelyiség volt, amelyet utóbb a II. kerületi ideiglenes Nemzeti Bizottság vett használatba, és az újjászerveződő FKGP és a cserkészmozgalom helyi csoportjainak székhelye lett. Az utóbbiakról maguk a dokumentumok is tanúskodnak. Az együttesben azonban más röplapokat is találunk. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a forradalom spontán módon megalakult szervezetei igyekeztek kapcsolatba lépni egymással, így a szomszédos XII. kerületiek is eljuttatták ide a dokumentumaikat. Érthető a Dudás József nevéhez kapcsolódó Magyar (Forradalmi) Nemzeti Bizottmány röplapjainak jelenléte is. A II. kerületi Nemzeti Bizottmányt X. 29-i 53 Л bibliográfiai hivatkozásoknál főleg két nagyobb 1956-os röplapanyagot közlő publikációt vettem figyelembe: 1956 plakátjai és röplapjai. Október 22-november 5. Szerk.: Izsák Lajos-Szabó József-Szabó Róbert Bp., 1991.; Rákóczi Rozália: 1956-os röplapok a Hadtörténeti Múzeum kisnyomtatvány-gyűjteményében. Hadtörténelmi Közlemények (továbbiakban: HK) 109. (1996. 3.sz.) 79-114.; Uő.: 1956-os röplapok a Hadtörténeti Múzeum kisnyomtatvány-gyűjteményében. 2. rész HK 113. (2000. 1. sz.) 185-220.; Uő. . 1956-os röplapok a Hadtörténeti Múzeum kisnyomtatvány-gyűjteményében. 3. rész HK 114. (2001. 1. sz.) 216-222.; Uő.: 1956-os röplapok annotált bibliográfiája. HK 119. (2006. 3. sz.) 857-898. 67
