Folia historica 25

I. A Magyar Nemzeti Múzeum és az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve 2006-ban - Cs. Lengyel Beatrix (szerk.): Az 1956-os forradalom emlékei. Újszerzemények a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2004-2006 című kiállításunk és a kiállítást megelőző gyűjtés - Baják László - Balahó Zoltán - Sedlmayr Krisztina: Történeti Tár

Ökrös Katalin I. о. 1958. május 9. „Díszbetű" Harcos Éva IV. o. „1956. II. 12" (!) „Párnadísz" Szilágyi Klára 1958. február 22. „Párnaterv" Hackl István III. о. „Ruhadísz" Csehi Anna IV. o. 1958. március 29. „Magyar Ruha" Szabados András V. o. „Magyar Népviselet" ? 1958. július 7. (portré, önarckép?) 8. Magvar Közlöny (135. kép) Lt. sz.: 2006.5.1. 21x29 cm Vétel, a Gyöngy és Lelkes papírrégiség és reklámtárgy bolt 2006. június 12-i árverésén (a 2724. tétel része). Budapest, 1957. június 15. 66. szám A Magyar Népköztársaság Hivatalos Lapja egyebek mellett tartalmazza, „A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi 34. számú törvényerejű rendelete a népbírósági tanácsokról és a bírósági szervezet, valamint a büntető eljárás egyes kérdéseinek szabályozásáról." című jogszabályt. Mivel az 1956 decemberében bevezetett statáriális bíráskodás, majd a polgári bíróságok egy részére is kiterjesztett gyorsított büntetőeljárás sem bizonyult elég hatékonynak a pártvezetés számára, ezért új megoldást kerestek az erélyesebb leszámolás érdekében. Éppen ezért az 1945-ben létrehozott, a háborús bűnösök felelőségre vonásában már bevált gyakorlatot idézték fel újra. Népbírósági tanács működött a Fővárosi Bíróságon, a Pest Megyei Bíróságon, a győri, a miskolci, a pécsi és a szegcdi székhelyű megyei bíróságokon. A népbírósági tanácsok tanácsvezetőből és két népbíróból álltak. A jogszabály értelmében az eljárásra az a megyei népbírósági tanács volt az illetékes, amelynél az ügyész az eljárás lefolytatását indítványozta (nehogy a vádlottal kapcsolatban az ismerős környezetben túl sok szimpátia nyilvánuljon meg). A népbírósági tanács által kiszabható büntetéseket pontosan felsorolta a jogszabály: halálbüntetés, életfogytiglani vagy öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetés. A tanácsok 1957. június 15-től egészen 1961. április 16-ig működtek, bár 1958 tavaszától ügyük már alig volt. A Közlöny címlapjára piros tollal ráírták, „Népbíróság!" 9. A Tóth Ilona és társai per ítéletéből összeállított kivonat* (136. kép) Lt. sz.: 2006.5.2. 21x29,5 cm (10 lap) Vétel a Gyöngy és Lelkes papírrégiség és reklámtárgy bolt 2006. június 12-i árverésén (a 2724. tétel része). 1956-1957 A dokumentum pontokba szedve tartalmazza a tizenegy vádlott ítéletében szereplő vádakat, adatokat és időpontokat: Tóth Ilona I. rendű vádlott (orvostanhallgató, 10 pont) „1. Angyal István-féle röpiratokból egyeseket stencilre írt, sokszorosított és terjesztésükről gondoskodott /XI. 4.-től kezdve/". „6./ XI. 16-17. Két ízben kihallgatja az előttük gyanús Petruska Erzsébetet,...". „9./ XI. 18án este Tóth Ilona részt vesz Kollár István meggyilkolásában, majd éjfél körül a hulla eltemetésében." Az első pont elé piros tollal beírva „l/a Kézigránát dobás a szovj. harckocsira." 60