Folia historica 25

I. A Magyar Nemzeti Múzeum és az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve 2006-ban - Cs. Lengyel Beatrix: A Magyar Nemzeti Múzeum tevékenyége az 1956-os forradalom emlékévében

A kiállítás a külügyminisztérium már előző években, más évfordulók kapcsán kipróbált formai követelményei szerint (20 könnyen mozgatható, egységes méretű tabló, amelyeken figyelemfelhívó képek és mintegy 15-20000 n szöveg található) készült el. A Nemzeti Múzeum munkatársai - Baják László, Jalsovszky Katalin és Cs. Lengyel Beatrix - válogatták a tablóra kerülő képeket, tárgyakat a múzeumi gyűjteményből, illetve az MTI archívumából, s fogalmazták meg a szöveget. A kiállítás tartalmi koncepciójának kialakításánál messzemenően figyelembe vettük, hogy külföldi bemutatásra készülő, tömör megemlékező összefoglalóról van szó, ezért nem kívántuk a forradalom megítélésében jelentkező hazai véleménykülönbségeket megjeleníteni. A forradalom és szabadságharc eseményeinek bemutatásánál arra törekedtünk, hogy nyilvánvalóvá váljék: a magyar for­radalom több volt néhány napos utcai zavargásnál; a felkelők a nemzeti függetlenség kiví­vásáért, a kommunista diktatúra megdöntéséért, a demokratikus alapjogokért fogtak fegyvert. A forradalom a magyar társadalom túlnyomó többségének támogatásával győzött és bukását végül külföldi agresszió okozta. A kiállítás a rendszerváltozás képeivel zárult, mivel a for­radalom legfontosabb követelései ekkor realizálódhattak. A tablók képanyaga zömmel amatőr fényképfelvételekből állt, ami önmagában is mutatta, hogy a forradalom az egész magyar társadalmat megmozgatta. Bizonyos fontos történelmi eseményeket — kormány­üléseket, a magyar-szovjet tanácskozásokat - csak az MTI fotóriportereinek volt módjuk megörökíteni, ezért az MTI anyagából is válogattunk. A forradalom hírére Magyarországra érkező külföldi fotóriporterek felvételeit - egy-két kivételtől eltekintve - ezúttal nem szere­peltettük a kiállításon, mivel ezek ismertek külföldön, s inkább a magyar képanyag bemu­tatásával kívántunk újat nyújtani a külföldi közönségnek. A kiállítás mottójául Bibó István akkori államminiszter 1956. november 4-i, Magyarok! című írásának sorait választottuk: „Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását." Címképünk pedig Bojár Sán­dornak a forradalom egyik legdrámaibb eseményéről készült cmblematikus képe lett. A fotó az október 25-i Kossuth téri tüntetés egyik békés jelenetét örökíti meg: a parlamentet őrző szovjet harckocsira felkapaszkodó, a katonákkal összebarátkozó vidám magyar fiatalok nemzeti zászlót lengetnek. E felvétel elkészülte után néhány perccel dördült el a gyilkos sortűz a teret környező házak tetejéről, s a térre nyíló utcákból, amely csaknem 200 halálos áldozatot követelt. A címkép azonos volt az MTI Kor-képek 1956 című reprezentatív képes albumának címlapjával, amely angolul is megjelent, s amely a Külügyminisztérium prog­ramjain ugyancsak megtalálható volt. A reprodukciókat, a tárgyfotókat Dabasi András és Farkas Árpád, a Nemzeti Múzeum fényképészei, a grafikai terveket Virágvölgyi András készítette. A munkát segítette Szalipsz­Endre a külügyminisztérium munkatársa, Dr. Szikossy Ferenc főigazgató-helyettes, Ihász Ist­ván a Történeti Tár tárigazgatója, Balahó Zoltán főmuzeológus és Gaskó Jutka technikai munkatárs. A kiállítást a Kosáry Domokos akadémikus által irányított 56-os Emlékbizottságnak Király Béla nyugalmazott vezérezredes vezette Külföldi Megemlékezések Albizottsága véleményezte, s a Glatz Ferenc akadémikus vezette Történeti Albizottság lektorálta. A tablókiállítást a külügyminisztérium a magyaron kívül 10 nyelven (angol, francia, lengyel, német, olasz, orosz, portugál, román, spanyol és szlovák), 104 sorozatban készíttette el és mintegy 60 országba küldte el. A tablókat az Európa Tanács strassburgi székházában (ahol a Tanács archívumának anyagából származó fényképek és dokumentumok reproduk­cióival egészítették ki), a brüsszeli NATO Központban, az Európai Parlamentben és más nemzetközi szervezetekben, a Magyar Köztársaság külképviseletein, a külföldi magyar in­16

Next

/
Oldalképek
Tartalom