Folia historica 24

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.

A listán szereplő kiadványok különféle szervezetektől, hivataloktól és személyektől szár­maztak. Többségüket a statisztikai hivatal készítette munkatársai (Buday László, Kovács Alajos és mások) révén. A Területvédő Liga kiadványai között találjuk a Svájcban működő Ludwigh Ernő, az amerikai magyar Pivány Jenő, vagy a vitathatatlan tekintélynek számító Apponyi Albert egy-egy munkáját. Apponyi tekintélyére jellemző, hogy a Magyar Külügyi Társaságban tartott előadásai 18 0 és az itt említett röpirata ellenére a közönség hiányolta őt a területi integritás érdekében folytatott akciókból. A Zalaegerszegi Nemzeti Szövetség 1919 januárjában feliratot intézett a miniszterelnökséghez, amelyben kevésnek találta a kormány addigi intézkedéseit az ország területi épségének megvédésére, valamint a külföld helyes in­formálására vonatkozóan és hiányolta az olyan személyiségek részvételét ebben a tevékeny­ségben, mint Apponyi, vagy Berzeviczy. 18 1 A nemzetiségi minisztériumot a fenti listán Braun Róbert képviseli, akinek a korábbi - 1918 decemberi - irata szerint a propagandaanya­gok terjesztésében is volt szerepe. A felsorolt kiadványok között a legelsőként említett kiad­vány, amely valójában csak idegen nyelvű változatban jelent meg La Hongrie címmel, ­hosszabb francia, majd rövidebb angol, német és szlovák nyelvű összefoglaló szövegeket követtek statisztikák és térképek - a legösszetettebben mutatta be az ország területi integ­ritása kapcsán fölmerült érveket, adatokat, s mindezt ismeretterjesztő módon. Ez a dekoratív kiállítási füzet a Magyar Földrajzi Intézet kiadásában jelent meg, de valójában a miniszterel­nökség megrendelésére készítették Kogutowicz Károly és munkatársai. 18 2 Állami pénzen készültek a statisztikai jellegű munkák is. A miniszterelnökség 1919 első hónapjaiban több százezer koronát költött el különféle propagandakiadványok nyomdai és egyéb költsé­geikre. 18 3 Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a külügy elsősorban már csak a propagandaanyag ter­jesztésében vállalt szerepet, míg a miniszterelnökség az előállításban is. A terjesztésre vonatkozóan iránymutató számunkra a külügy valamelyik tisztviselőjének egy tervezete a propagandaanyagok egybegyűjtéséről: a külügy az anyagokat kiadó szervezetektől a röpira­tokból 200-300 példányt, a nagyobb kiadványokból készlet szerint, de legalább egy-egy darabot igényelt. A külföldi terjesztés céljaira 25-50 idegen nyelvű példányból összeállított csomagot kértek, és a kiadó szervezetek javaslatait is figyelembe vették az anyagok hatékony elhelyezésére vonatkozóan. 18 4 A külügyből 1919. március 6-án a miniszterelnökségbe át­küldött levél arról tájékoztat, hogy a különféle hivatalos és társadalmi szervek által már olyan nagy mennyiségű propagandaanyag (röpiratok, füzetek, térképek, különböző levelezőlapok és felhívások) készült az utóbbi hónapokban, hogy ezután a fő feladat az anyag gyors ter­jesztése. 18 5 A külügy a saját hivatali lehetőségei mellett a társadalom magán-összeköt­tetéseire is számított. Az említett levelében kihangsúlyozta, hogy ilyen esetekben a magán­személyeknek nem szabad hangoztatni az anyagok hivatalos jellegét, hanem azokat különféle társadalmi és tudományos tényezők magánmunkálatainak kell feltüntetni. A magánúton való terjesztés elősegítésére kibocsátottak egy felhívást, amelynek érdekesebb részletei így szól­nak: „A külföldi magyar propaganda érdekében felkéretik a tisztelt cím, hogy a Magyar­ország területi épségét védelmező levelezőlapok terjesztéséhez járuljon hozzá azáltal, hogy 180 Pesti Hirlap 1919. február 22. 6. és február 23. 8. 181 MOL К 26 ME 1919. XXXVII. t. 457. sz. 182 A szerzői, rajzolási és nyomdai munkadíjak, illetve költségek elszámolása: MOL К 26 ME 1919. XXXVI/a t. 500. sz. Az összes költség 9Í347 koronát tett ki. 183 MOL К 26 ME 1920. IV. t. 2391. sz." 184 MOL К 66 KM Sajtó és kulturális osztály 1918-19.23. 185 MOL К 26 ME 1919. XXXVII. t. 1930. sz. 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom