Folia historica 24
I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.
erősödő nacionalizmus nem kedvezett a nemzetiségi problémák korszerű kezelésének - ez nem történt másutt sem korszerűbben de kétségtelen az, hogy ennek a hiánya a későbbi visszacsatolások alkalmával kedvezőtlenül hatott. A ratifikálás elleni tiltakozások a liga részéről már a Társadalmi Egyesületek Szövetségének a keretében folytak, amelyben részben a korábbi (liga, MNSZ, Délvidéki Liga stb.) illetve a békeszerződés után alakult újabb szervezetek (Bocskay-Szövetség) egyesültek. 4j2 Az egyesülés tulajdonképpen csak alkalmi jellegű volt akkor, az egyesületek saját tevékenységüket külön folytatták tovább a békeszerződés ratifikálásáig. A liga tartotta a kapcsolatot a megszállt, illetve elcsatolt területekkel jelentéseket közvetített a kormányzat felé, 43 3 illetve röpiratokat terjesztett, 43 4 és részt vett a Nyugat-Magyarországon folyó propagandaháborúban 43 5 A békeszerződés ratifikálása gyökeresen új helyzetet teremtett a területvédő, illetve akkortól már irredenta jellegűnek számító szervezetek működésére vonatkozólag. Ezeknek az egyesületeknek a működési lehetőségeiről 1921 májusában készült egy előterjesztés, amely a nemzetközi joggal összhangban megállapította, hogy sem más állam területének erőszakos megváltoztatására, sem más állam belügyeibe való beavatkozásra irányuló szervezet nem állhat fenn. 43 6 Egy májusi értekezlet a miniszterelnökség, a külügy, a hadügy és a belügy, valamint a társadalmi egyesületek képviselőjének, Perényi Zsigmondnak részvételével elhatározta, hogy revízió alá veszik az egyesületeket és feloszlatják azokat, ha szükséges, vagy alapszabályaik megfelelő megváltoztatását kényszerítik ki 43 7 Nem kizárólag a ratifikáció miatt váltak ezek a lépések szükségessé. Különféle jelentésekből kiderült, hogy az elcsatolt területekre olyan nyomtatványokat vittek ki a különböző szervezetek (a Védő Ligák Szövetsége és az Erdélyi Magyar Székely Szövetség), amelyek például a román hatóságok kezére kerülve a kinti magyarok megbüntetését okozta. 43 8 A ratifikálással egyidejűleg július közepén feloszlatták a Felvidéki Ligát, a Délvidéki Ligát, az Erdélyi Magyar Székely Szövetséget és a Védő Ligák Szövetségét. 43 9 A Területvédő Ligát ekkor nem oszlatták fel. Ennek oka valószínűleg abban rejlett, hogy kormányzati kapcsolatai révén bizonyára elkerülte az említett hibákat az elcsatolt területeken való agitációval kapcsolatban. Ajtay József egy 1921. augusztusi beadványában úgy vélte, hogy az egyesület címét megváltoztatva (például Árpádra vagy Szent Istvánra) tovább kellene folytatni a liga tevékenységét, amelynek úgymond „most kezd beérni a gyümölcse". Mielőtt azonban a beadvány tárgyalására sor került volna, a liga csatlakozott az MNSZ-be, amely akkortájt több más szervezetet (pl. Keresztény Magyar Kulturligát) magába olvasztva a Társadalmi Egyesületek Szövetségének egyik legtekintélyesebb egyesületévé vált. 44 0 Áttekintve a Tanácsköztársaság utáni időszak területvédő propagandát megállapítható, hogy a kormányzati szervek és a társadalmi egyesületek ebben az időszakban is együttműködve, és a lényeges kérdésekben a miniszterelnökség irányításával folytatták tevékenységüket. Főként a propagandaanyagok előállításában végeztek nagy munkát. Különösen a 432 MNM TT röplapgyűjteménye ltsz.: 64.47.1. és 68.549.1. 433 MOL К 26 ME 1920. XLI. t. 1958. sz. és MOL К 26 ME 1920. XXXIX. t. 7781. és 8436. sz. 434 MOL К 26 ME 1920. XXXVIII. t. 2180. és 8818. sz. 435 MOL К 26 ME 1920. IV. t. 4851. sz. és 5921. sz., XLII. t 5023. és 3673. sz. és XXXVIII. t. 10317. sz. 436 MOL К 26 ME 1921. XXXVIII. t. 3581/3081. sz. 437 MOLK 26 ME 1921. XXXVIII. t. 3581/4721. sz. 438 Uo. és MOL К 26 ME 1920. XXXVIII. t. 8818. sz. 439 MOL К 26 ME 1921. XXXVIII. t. 5903. sz. és 1922. I. Biz. 403. sz. 440 MOL К 26 ME 1921. XXXVIII. t. 5874. és 7182. sz. 92
