Folia historica 24

I. Tanulmányok - Ferencziné Sedlmayr Krisztina: Magyaros ruhamozgalom az 1930-as években

A Muskátli szerkesztője, Spolarich László nagy súlyt fektetett a pályázati anyag bemu­tatására. Ennek alapján képet kaphatunk arról, milyenek voltak a nyertes tervek, kik voltak a legsikeresebbek. A nyilvánosságot kínáló pályázat már az első évben, 1933-ban nagy érdek­lődést váltott ki. A kor ismert jelmeztervezői: Tiidős Klára és Nagyajtai Teréz, divattervezői: Edvi Illés Panni, Tedesco Anni mellett nőipariskolai tanárok és növendékek, sőt lelkes amatőrök is szép számmal vettek részt benne. Az elkövetkező években Ferenczy és a TESZ szervezésében évente írtak ki pályázatot magyaros ruha tervezésére. Nagy visszhangot váltott ki a magyaros textilminta tervezésére szóló felhívás is. A mozgalom népszerűsítése szempontjából igen jelentősek voltak azok a magyaros ruha­bemutatók és kiállítások, melyeket ugyancsak évente hagyományosan megrendeztek. A mozgalom társadalmi súlyát jelzi, hogy ezek az alkalmak a főváros legelegánsabb hely­színein, az Operaházban, a Tiszti Kaszinóban, a Városi Színházban, a margitszigeti Nagy­szállóban stb. - s a „legfelsőbb körök" bevonásával zajlottak. Az Iparművészeti Múzeumban 1934-ben tartott kiállításról így tájékoztatott a Muskátli: „Több, mint ezer pengőt áldoztak e mozgalom támogatói a fiatal tehetségek pályázaton való részvételére. De mennyi még az anyagin felül az erkölcsi buzdítás, az oktató, a stílusteremtő és a forráskutató munka, mellyel az ifjú divattervezőket rávezették az öntudatos divatlátásra." 5 0 1936-ban a pályázati anyag mellett magyar népi hímzéseket, régi magyar viseleteket ábrázoló metszeteket és a „külföld nemzeti irányú törekvéseit" is bemutatták. 5 1 A pályázati kiírásban szereplő „magyar jelleg" értelmezése a mozgalom vizsgálatának egyik kulcskérdése. Nézzük meg, milyen öltözéket tekintettek sajátosan magyarnak, mi volt az az alapréteg, melyből a korszerű formát a tervezők kialakíthatták. A történelmi magyar viselet hagyományainak folytatása kézenfekvő megoldásnak tűnhetett volna. Ez az öltözék azonban - bár a nemesség díszruhájaként az 1930-as években is jelentős szerephez jutott ­igen kevéssé volt a hétköznapi, polgári életben használható. Nem csak azért tűnt alkalmatlan­nak, mert előállítása túlságosan költséges volt, (s ne feledjük, a mozgalom a gazdasági világ­válság évében indult), hanem azért is, mert egyértelműen nemesi jelleget sugallt.-"' 2 A mozga­lom harcosai - elvben - szilárdan képviselték azt az álláspontot, hogy az új magyaros vise­letet nem a díszmagyar mintájára kell kialakítani. Ami azonban a terveket, illetve a megvalósult ruhákat illeti, megállapíthatjuk, hogy ezt az elvet a tervezők sokszor figyelmen kívül hagyták. Tüdős Klára maga is szép számmal tervezett hagyományos történelmi magyar öltözékeket, bár mint írja, nem szívesen. A kereslet az évtized előrehaladtával egyre növe­kedett irántuk. Horthyné személyes kérése volt, hogy a sok külföldit vonzó Eucharisztikus Kongresszus ünnepségein — aki csak teheti - magyar díszruhában jelenjen meg.-" , J О maga is hagyományos díszmagyart készíttetett ez alkalomra Tüdős Klára szalonjában.-" 1 4 A Szent István napi pompás budavári körmenetek, a felvidéki és észak-erdélyi területek visszacsa­tolása alkalmából rendezett ünnepségek ugyancsak a hagyományos történelmi viseleteket idéző díszruhák konjunktúráját hozták. Bár ezeken az alkalmakon a régi családi darabok nagyobb társadalmi presztízst jelentettek, a polgári középosztály egy része nem riadt vissza attól, hogy e nemesi jelleget mutató viseletet elkészíttesse. A mozgalom hivatalos álláspontja tehát e kérdésben az volt, hogy a régi családi öltözékek a nemzeti ünnepek fényét emelik, aki 50 Fábián Gyula: Magyaros divatrajzok. Magyar Iparművészet 37. (1934) 165. 51 Sz.: Magyar divatkiállítás. Muskátli magyar kézimunkaújság, Magyar Iparművészet 39. (1936) 106. 52 F. Dózsa K.: A rendi nemzettudat i.m. 157. 53 Harsányi Gréte: Magyar ruhák tündéri bemutatója az Operaházban. Új Idők 44. (1938) 16. sz. 570-574. 54 Dizseri Eszter: Zsindelyné Tüdős Klára. Életrajz — dokumentumokban. 1895-1980. Bp., 1994. Képmellékletek. 144

Next

/
Oldalképek
Tartalom