Folia historica 24
I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.
A propagandaminisztérium - mint láttuk - nem foglalkozott érdemben a megszállt területeken élő nemzetiségek megnyerésére irányuló propagandával. Az 1919 augusztusában megszervezett nemzeti kisebbségek minisztériumára hárult ez a feladat kormányzati szinten. A minisztérium élére az a Bleyer Jakab került, aki a hazai németség néptanácsának a Károlyikormányhoz intézett memorandumát írta 1918 decemberében. 24 5 Bleyer a minisztérium feladatát abban látta a megszállott területeken élő nemzetiségekkel kapcsolatban, hogy a magyar állam kebelében maradt nemzeti kisebbségeknek olyan jogokat kell adni, hogy az elfoglalt területeken élők szimpátiáját megnyerhessék a területi integritás számára. 24 6 Következő lépésként azt jelölte meg, hogy az elszakított magyarság mellett az elszakított nemzetiségek jogait is védelmezni szükséges és erre a feladatra saját minisztériumát tartotta alkalmasnak. 24 7 Tervének az a része, amely a megszállott területeken élő magyarság jogainak istápolására vonatkozott, rögvest megfeneklett a miniszterelnökség ellenállásán, 24 8 de a hazai nemzeti kisebbségek jogainak biztosítására vonatkozó tevékenységét nagy lendülettel művelte. A kormány 4044/1919 ME sz. rendeletével széleskörűen biztosították a nemzeti kisebbségek jogait politikai és kulturális téren egyaránt. 24 9 Bleyer 1919 szeptemberében indítványozta, hogy a hazai nemzetiségek küldöttei is képviseltessék magukat a békekonferencián, majd a közelgő választásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy szükséges lenne a nemzeti kisebbségek képviselete a magyar parlamentben, mert azok (szlovákok, rutének, horvátok és vendek) hangot adhatnának az országon kívül rekedt néptársaik tiltakozásainak is. A minisztériumon belül létrehozták a különféle nemzetiségi főosztályokat, és azzal egyidejűleg megkezdték a külföldi propagandát is az egyes nemzetiségek érdekében. 25 0 A rutének esetében például a Magyar-Rutén Pártra bízták azt, hogy meggyőzze a Nyugat illetékes tényezőit a rutén nép szándékáról, miszerint az ezeréves történelmi múlt alapján ragaszkodnak a magyarsághoz, és elszakításuk gazdasági, társadalmi elsorvadásukhoz vezetne. A propaganda szervezéséhez 1 millió koronát szavazott meg a minisztertanács. 2 5' Az elszakított rutének közötti propaganda érdekében a Máramarosi Független Újság kiadójával, Hannibál Kristóffal kötött szerződést a kormány, amelynek értelmében 50 000 korona szubvenció ellenében a miniszterelnökség sajtóosztálya és a nemzeti kisebbségek minisztériuma irányítja ténylegesen a lapot és működését megbízottak útján ellenőrzi. 25 2 A tót főosztály szervezése is szeptemberben kezdődött meg. Feladatai között szerepelt a megszállott Felvidéken felvenni a kapcsolatot a magyarszimpatizáns szlovákokkal, ezektől bizalmas információt szerezni, és a felvidéki helyzet figyelembevételével megfelelő akciókat szervezni a propaganda érdekében. A propagandaakció végső céljaként a Felvidék visszaszerzését jelölték meg. 25 3 A főosztályra nagyrészt Felvidékről menekült tisztviselők kerültek, akik megfelelő helyismerettel rendelkeztek, de Bleyer október végi jelentésében kitért arra, hogy a túltengő ambíciók és türelmetlenkedő deputációk miatt nem tudnak annyira a háttérben maradni, mint amennyire azt a propagandaakciók bizalmas jellege meg245 L. az 56. sz. jegyzetet. 246 MOL К 26 ME'l920. XLllI/a. t. 8634/72. sz. 247 MOL К 26 ME 1920. XLllI/a. t. 8634/24. sz. 248 MOL К 26 ME 1920. XLIII/a. t. 8634/32. sz. 249 Budapesti Közlöny 167. sz. 1919. november 19. A rendelet 1919 augusztusában elkészült, de a román cenzúra miatt nem hirdették ki. 250 MOL К 27 ME Mt. jk. 1919. szept. 20. és 1919. XXII. t. 5522. sz. 251 MOL К 27 ME Mt. jk. 1919. szept. 3. 252 MOL К 26 ME 1919. III. t. 6149. sz. 253 MOL К 26 ME 1919. XXII. t. 5768. sz. 72
