Folia historica 24
I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.
megszervezésére minden megyében propagandabizottságokat hoztak létre részben a már működő társadalmi egyesületekből, részben a katonai körletparancsnokságok segítségével népszervezési bizottság elnevezéssel. 22 4 A propagandaminisztériumnak tehát jó volt a kapcsolata a fővezérséggel abban az időben (augusztus-október), amikor több súrlódás volt közte és a kormányzat között. A fővezérséggel való jó együttműködést nyilvánvalóan a propaganda tartalma határozta meg. 22 ? Az elkészített és terjesztett röpiratok alapvetően nemzeti, hazafias és keresztény eszmeiséget tükröznek oly módon, hogy mondanivalójuk kibírja a román cenzúrát. A Magyar ima és fohász, a Munkára fel, az Ugye most látjátok? és a Küzdj és bízva bízzál című röpiratok és versikék elsősorban a bolsevik uralom szörnyűségeivel, az ősi szokások felidézésével foglalkoztak. Ezenkívül különféle aktuális ügyekkel, adófizetéssel, pénzfelülbélyegzéssel kapcsolatos hirdetményeket készített a minisztérium. 22 6 A Dunántúlon a terjesztést a katonai körletparancsnokságok végezték. A szombathelyi például a Ne ülj a pénzeden és A magyar pénzről című röplapokból összesen 10 000 darabot kapott terjesztésre. 22 7 A hazatérő hadifoglyok tájékoztatására és felvilágosítására folytatott akció külön egységét képezte a belső propagandának, amelyre 14 540 koronát költöttek. Az erre a célra készített röpiratok, mint például a Hadifogoly magyar katonák, a Ki árulta el a hazát, a Mi történt Magyarországon október 31-e óta, valamint a Hazatérő magyarokhoz című több tízezer példányban kiadott hirdetmények költségei valószínűleg a nyomtatványok előállítására felfektetett rovatot terhelték. 22 8 A propagandaminisztérium másik nagy tevékenységi köre, a megszállott területeken való működés sem érintette közvetlenül a területvédő propaganda egyik fő irányát, a nemzetiségek körében végzett tevékenységet, mivel az elszakított magyarok között próbálta erősíteni a nemzeti érzést. 22 9 A szlovákok vagy a románok körében folytatott propagandáról alig van adat. A minisztérium a győri Népszervezeti Akció Dunántúli Kirendeltségén keresztül a korábban említett magyar röplapokon kívül néhány szlovákoknak szánt nyomtatványt is terjesztett oly módon, hogy a felvidéki címtárból kiválogatott címekre ajánlott küldeményként postáztak borítékolt röplapokat. 23 0 Egy 1919 végi elszámolás pedig Erdélyben, a Zsil völgyében, a szocialisták közötti propaganda kifejtése céljából odautazott agitátorokról tesz említést, 23 1 akik kapcsolatba kerülhettek a román lakossággal is. Azonban amint a Felvidék esetében, úgy Erdéllyel és a Bánáttal kapcsolatban is a magyarok között folyt az ún. „szellemi front" kiépítése. Király Aladár és Szenner József korábbi erdélyi főispánok a magyarok között szerveztek, és 1919 végére jelentették, hogy a szervezés munkáját Erdélyben és a Bánátban is befejezték, és a kiépített hálózatot a szegedi központhoz kapcsolták. 23 2 A propagandaminisztérium akcióit Szegeden a Székely Nemzeti Tanács közreműködésével irányították. 23 3 A minisztérium valamennyire bekapcsolódott a NyugatMagyarországon folyt propagandaháborúba is. 224 MOL К 26 ME 1920. XXXVIll. t. 90. sz. 225 Uo. 226 Haller interjúhoz 1. a 215. sz. jegyzetet. 227 MOL К 26 ME 1920. XXXVIII. t. 4583. sz. 228 MOL К 26 ME 1920. XXXVIII. t. 2863. és 3526. sz. 229 MOL К 26 ME 1920. XXXVIII. t. 1701. és 3565/113. sz. 230 MOL К 26 ME 1920. XXXVIII. t. 2102. sz. 231 MOL К 26 ME 1920. XXXVIII. t. 6991. sz. 232 MOL К 26 ME 1919. 1.1. 6460. sz. 233 MOL К 26 ME 1920. XXXVIII. t. 3565. sz. 70
