Folia historica 24
I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.
állt a magyar propaganda előtt -, és a semleges államokban ezentúl a fehérterror ellen fellépő propagandával is számolni kellett. A területvédő propaganda mellett a Tanácsköztársaság utáni Magyarország politikai rendszerének elfogadtatásáért is küzdeni kellett a propaganda eszközeivel. Az említett számos nehézség, valamint az elhúzódó belső hatalmi harcok következtében a Friedrich-kormány csak az augusztus 28-ai ülésen foglalkozott a propaganda kérdésével, de akkor is a magyar politikai rendszer elleni külföldi visszhang elnémítása állt a középpontban. 20 3 Huszár Károly vallás- és közoktatásügyi miniszter elsősorban olyan olcsó külföldi lapok megszerzését tartotta szükségesnek, amelyek a Garami vezette emigráns szocialista sajtókampánnyal szemben folytatnának ellenpropagandát. Ugyanezen az értekezleten megállapították a magyar külföldi sajtószolgálat csődjét is, és ezért a miniszterelnök 3 millió koronát szavaztatott meg összesen a külföldi és belföldi sajtóügyekre azzal, hogy a külföldi sajtóügyekkel a kultuszminiszter rendelkezik, de az adatokból úgy tűnik, hogy a pénzt a miniszterelnökségen kezelték. A 3 millióból kettőt a külföldi, egyet a belföldi sajtópropagandára szántak. 20 4 A bécsi szocialista ellenpropagandával szemben már szeptember elején megtörténtek az első lépések: a kultuszminiszter beszámolt a szeptember 10-i kormányülésen arról, hogy az osztrák fővárosban járva 200 000 koronát költött el sajtópropagandára. 205 Hamarosan a magyar propaganda kiemelkedő célországába, Svájcba is küldtek pénzt sajtópolitikai feladatokra a miniszterelnökségen kezelt összegekből 20 6 Szeptember végére a külügy is bekapcsolódott a külföldi sajtópropagandába, ekkor Somssich József gróf, a külügy új vezetője a varsói követség részérc kért sajtóügyekre 50 000 koronát, 20 7 majd októberben a külügyminisztérium propagandacéljaira szavazott meg újabb hiteleket a minisztertanács. 208 A külügyből induló propagandaakciókkal kapcsolatos az az átirat (kelt október 17-én), amelyben a Berinkey-kormány alatt összegyűjtött propagandaanyagot tartalmazó aktát kérték el a miniszterelnökségtől. 20 9 Arról az anyagról volt szó, amelyet tételesen ismertettem a Károlyi-korszak propagandájának tárgyalásánál, s amely eredetileg a külügyben is megvolt, de a proletárdiktatúra alatt ott elveszett. Az átiratból kiderül az is, hogy a külügy az újra meginduló akcióknál alapvetően ezekre a korábbi röpiratokra kívánt támaszkodni, ami teljesen magától értetődő, hiszen új anyag egyelőre nem állt a rendelkezésére. December közepére már megváltozott a helyzet. A románok kivonulását követően ismét szabadon működhettek a társadalmi egyesületek, amelyek újabb jelentős propagandaanyagokat készítettek például plakátokat, képeslapokat, vagy olyan igényes füzeteket, mint amilyen Gesztesy Gyula munkája volt a Területvédő Liga kiadásában. 21 0 Az új anyagokat elsősorban az idegen nyelvűeket - a külügy megkísérelte elhelyezni külföldön a saját eszközeivel, 2" illetve a miniszterelnökség küldött át nyomtatványokat, hogy az ott megforduló külföldieket (az antant katonai missziójának tagjait, újságírókat) és a külföldre utazó magyar állampolgárokat elláthassák megfelelő röpiratokkal. 21 2 A románoknak a fővárosból való távozása után megélénkültek a kormány és a területvédő propagandában érdekelt egyesületek kapcsolatai. A november 28-i minisztertanácsi ülésen az egyetemi és főiskolai 203 MOLK 27 ME Mt. jk. 204 MOL К 26 ME 1920. IV. t. 48. sz. és 6161. sz. 205 MOL К 27 ME Mt. jk. 206 MOL К 26 ME 1919. III. t. 4710. sz. 207 MOL К 27 ME Mt. jk. 1919. szept. 30. 208 MOL К 27 ME Mt. jk. 1919. okt. 21. 209 MOL К 26 ME 1919. XXXVI/a. 1483. sz. 210 Gesztessy Gyula: Magyarország integritása és az entente. Bp. 1919. 211 MOL К 26 ME 1919. XXXVI/a 6491. sz. 212 MOL К 26 ME 1919. 1.1. 6460/5. sz. 68
