Folia historica 24

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.

dályok merültek fel a propagandaanyag terjesztése, illetve a szóbeli agitációk előtt. A győztes nagyhatalmak visszautasították a magyar politika közeledési kísérleteit, országaikban alig nyílt mód a magyar álláspontnak a közvélemény és a politikusok előtt való kifejtésére. Kivételt csak az amerikai magyarok akciója jelentett.

19

3 A nemzetiségek körében folytatott propaganda lehetőségeit a megszállások nagyon megnehezítették, de ettől függetlenül a nemzetiségek törekvései nagyrészt túlhaladtak a magyar területi integritás problémáján. A magyar propagandának támadt ugyan némi visszhangja, például Magyarországgal rokonszenvező angol és svájci cikkekben

19

4 és kisebb nemzetiségi szervezetek hűségnyilatkozataiban, de nem sikerült az ország érdekében külföldi sajtókampányt indítani, sem a nagyobb nemzetiségi lakosságot a magyarság melletti állásfoglalásra rábírni, sőt Párizsban, a békekonferencia színhelyén az ellenpropaganda hangjai erősödtek fel.

19:

1 2. fejezet A területvédő propaganda helyzete a Tanácsköztársaság idején A Tanácsköztársaság kikiáltásakor a proletár internacionalizmus ideológiájával hatalomra került politikai erők számára értelmetlen s egyszersmind lehetetlen lett volna bármiféle propaganda az antant országainak körében a magyar államiság érdekében. A Tanácsköztársaság elvi alapon elutasított mindenféle politikai határt. A hatalomátvételt bejelentő Mindenkihez! című kiáltványban a párizsi békekonferencia területi döntésével kapcsolatban sem a magyar állam területi épségének újabb megsértését hangsúlyozta, hanem azt, hogy ezáltal a forradalmi Magyarországon élő nép (értsd: populáció) életfeltételei váltak még lehetetlenebbé.

19

6 A magyarság, mint nemzet számára folytatott propaganda sem létezett a Tanácsköztársaság napjaiban. Ennek megfelelően a történelmi határon kívül élő magyarok (Románia, Szlavónia, Bosznia) nemzeti és kulturális gondozására a század eleje óta a miniszterelnökség által irányított akciót is megszüntették „a nagy átalakulás szellemének megfelelően."

19

7 Természetesen a miniszterelnökségnek a külföldi propagandára előirányzott összegei érintetlenek maradtak ezekben a hónapokban.

19

8 A proletárdiktatúra irányvonalához képest tulajdonképpen disszonáns hangot ütött meg Stefan Ágostnak a Ruszin Népbizottságtól a Forradalmi Kormányzótanács küldött levele, amelyben a proletár internacionalizmusra való hivatkozás helyett nacionalista hangvétellel közölte a rutének 193 Harrer Ferenc a Károlyi-korszak propagandája kapcsán irodalmi és közvetlen, személyes érintkezésen alapuló tevékenységet különböztetett meg. Az adatok megerősítik Harrernek azt az összegzését, hogy a röpiratok előállítására irányuló munkát jelentősnek, míg a személyes propagandát (az amerikait kivéve) kevésbé jónak ítélte. A röpiratok külföldi terjesztéséről, illetve hatásáról nem tett említést. (Harrer F. i. m. 388.) 194 Ezekről a fővárosi lapok nagy előszeretettel emlékeztek meg: A békekonferencia a területek erőszakos megszállása ellen. (Flavas-iroda) Pesti Hirlap 1919. január 26. 1.; Angol lap Magyarország földarabolása ellen. (Westminster Gazette) Pesti Hirlap 1919. február 4. 1.; A magyarok keserves panaszai. (Morningpost) Pesti Hirlap 1919. február 23. 2.; A Times a magyar helyzetről. Pesti Hirlap 1919. február 26. 2.; Svájci lapok Magyarország feldarabolása ellen (Züricher Nachtrichten) Pesti Hirlap 1919. március 20. 4. 195 Dr. Erdélyi J. i. m. 23-27. 196 Magyarország története VIII. 1918-1919 1919-1945. Főszerk.: Ránki György. Bp. 1976. 15. kép 197 MOL К 26 ME 1919. XII. t. 2044. sz. 198 MOL К 26 ME 1920. IV. t. 193. (3055.) sz. 66