Folia historica 24
I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.
ben népgyüléseket tartottak Kassán, majd Budapesten működtek tovább. Céljuk, hogy a csehektől megmentsék a Felvidéket azáltal, hogy az ott élő lakosság élhessen szabad önrendelkezési jogával a wilsoni elvek alapján. Végezetül arra kérték a minisztériumot, hogy ne döntsön nélkülük a Felvidéket érintő kérdésekben. Lokális alapon tiltakozott a Muraköz megszállása után a Muraközi Nemzeti Tanács 1919 januárjában, de további tevékenységre nincs adat. 14 8 1919. január 31-én tartotta közgyűlését a Magyar Irredenta-Szövetség, amely a Magyar Irredenta című lapban tette közzé propagandáját. A trianoni békeszerződés aláírását követően így tekintettek vissza 1919-es tevékenységükre: a lap azért indult meg, hogy „a legszélsőbb irányzat is képviselve legyen és így tudomására jusson ellenségeinknek, hogy területeink elrablása esetén itt egy igen erős nyílt és titkos irredentával kell majd számolniuk, ...és... a semleges külföld előtt is feltárjuk azokat a veszedelmeket, amelyeket Magyarország megcsonkítása elő fog idézni." 14 9 A szövetség 1919 eleji kiáltványából és alapszabályából egyértelműen kiolvasható, hogy a cél az ország ezer éves területi épségének visszaállítása volt, és a nyugati közvéleményt nem a magyar álláspont igazságáról akarta meggyőzni, hanem arról, hogy a magyarság irredentává lesz területi épségének megsértése esetén. 150 A Magyar Irredenta első száma 1919. január 20-án jelent meg Urmánczy Nándor (erdélyi birtokos) vezércikkével, amelyben elítélte a Károlyi-kormány addigi politikáját pacifizmusa miatt és történeti visszapillantásában Magyarország érdemeit sorolta fel, mint Szent István nemzetiségi politikája, Európa védőbástyája stb. A lap munkatársai között Kalmár Antal és Lendvai István dolgozott. Kaszás Béla szerkesztő a lapot maga árulta az utcán. 1-"' 1 A Károlyi-, majd a Berinkey-kormány nem nézte jó szemmel a lap, illetve a szövetség megjelenését a politikai élet palettáján. 15 2 Áttekintve a külföldre irányuló területvédő propagandát folytató társadalmi szervezeteket, ezek sorában kell említést tennem az OPB ilyen irányú tevékenységéről is. Már 1918 decemberében, a City Clubnak a külügyhöz intézett levele tartalmaz egy utalást, miszerint a klub csatlakozik az OPB munkásságához, és kidolgoz a számára egy külföldre küldhető gazdasági tartalmú röpiratot. 15 3 A bizottságnak a miniszterelnökségre került iratai között utalás történik egy Angliába tervezett propagandaútról, amelynek az útiköltségeivel kapcsolatos ügyeket 100 000 korona erejéig az Osztrák-Magyar Bank kormánybiztosához utalták. 1-"' 4 Éppen az összeg nagysága miatt kelt figyelmet ez a próbálkozás, amelyre egy dr. Fazekas József nevű budapesti ügyvéd vállalkozott két angol állampolgárral együtt. Sajnos a terv részleteire nincs adat, de valószínűleg ez sem sikerült a többi angliai kísérlethez hasonlóan. Az OPB-nek a külföldi propagandában való részvételére utal egy röpirat is, amely a Tudnivalók a külföldnek szóló magánlevelek írói számára címmel jelent meg. 1A röpirat első része azzal foglalkozott, hogy mit nem volt szabad mondani: pl., „hogy Magyarországon a nemzetiségeknek minden elképzelhető joguk megvolt, hogy Magyarország a szabadság szigete volt és, hogy a régebbi kormányok ártatlanok a háború kitörésében." Ez a nézőpont 148 Pesti Hirlap 1919. január 30. 3. 149 MOL К 26 ME 1920. IV. t. 4826. sz. 150 MNM TT röplapgyűjteménye ltsz.: 62. 272.1. és 73.3.1. 151 Uj Nemzedék 1920. július 16. 3. 152 L. 149. sz. jegyzetet. Ugyanakkor a Magyar Irredenta lap megjelenhetett a Berinkey-kormány alatt. A miniszterelnökség sajtóosztálya természetesen megrendelte több más jobboldali lappal együtt. (MOL К 26 ME 1919.' III. tétel 2489. sz.) 153 MOL К 66 KM Sajtó és kulturális osztály 1918-19. 24. sz. 154 MOL К 26 ME 1918. XLI. t. 5889/1. sz. 155 MOL К 26 ME 1918. XLI. t. 6397/5. sz. 57
