Folia historica 24
I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.
lakott területek ez időben nem voltak kitéve az idegen megszállás veszélyének, s ennek megfelelően kezelték ezen népcsoportok autonómia iránti igényeit. A rutén lakta területeken viszont annál fontosabb volt a magyar állam melletti agitálás, mert ott a csehek fejtettek ki ellenagitációt. Február 5-én megjelent a Berinkey-kormány rendelete a Ruszin Kormányzótanács szervezése tárgyában, hogy a rutén autonómiának keretet adjon. A cseh és román katonai veszély árnyékában a kormány támogatta Szabó Oreszt ruszka-krajnai miniszter kérését arra vonatkozóan, hogy politikai, agitációs és propagandacélokra pénzügyi támogatást kapjon. A külföldre irányuló propagandatevékenység 1919. január-március Mielőtt a kormány ez irányú tevékenységének a fonalát ismét felvenném, előtte ismertetem azokat a szervezeteket, amelyek céljai között szerepelt a külföldi propaganda folytatása, és azokat az egyéb társadalmi erőfeszítéseket, amelyek a kormány akcióval párhuzamosan szolgálták az ország területi integritásának megvédését a propaganda eszközeivel. Ezek a társadalmi egyesületek, illetve a különféle próbálkozások általában keresték a kapcsolatot a kormánnyal, és többségük együttműködött vele a tárgyalt időszakban. A társadalmi szervezetek, egyesületek külföldi propagandára irányuló tevékenységének ismertetését a Székely Nemzeti Tanáccsal kezdem, amely már 1918 novemberében megalakult, ami nem véletlen, hiszen a Székelyföld került veszélybe a leghamarabb. A Székely Nemzeti Tanács (továbbiakban: SZNT) Budapesten alakult az itt élő, illetve a románok elől a fővárosba utazott székelyekből, akiknek java része az úri társadalomból, illetve az intelligenciából került ki. A novemberi szervezkedésről az újságok részletesen megemlékeztek. 9 5 A megalakuláskor az ideiglenes vezetőség tagjai dr. Győrffy Gyula országgyűlési képviselő, Gál Sándor képviselő és Lázár Lajos MAV-igazgató. Programjuk legfontosabb pontja: a székely protestánsok összeköttetéseinek segítségével megismertetni a külföldet a székelyek sorsával. Az Európa protestánsaihoz intézett memorandumukat bemutatták Károly Mihálynak, akivel együtt megbeszélést tartottak a székely nemzetőrségek lehetőségeiről is. Még ugyancsak novemberben elkezdték a Magyarországon lakó székelyek címeinek összegyűjtését és a tanács kebelén belül megalakult a Budapesti Székely Egyesület is. December elején került sor az SZNT nagygyűlésére a fővárosban, a Gólyavárban, ahol új vezetőséget választottak Jancsó Benedekkel az élen, majd Ugrón Gábor egy megcsonkított Magyarország jövőképéről tartott borús előadást, és határozati javaslatot fogadtak el. 9 6 A határozati javaslat két pontja - miszerint az SZNT a wilsoni elvek alapján áll, ugyanakkor a területi integritás fenntartása a helyes út - a székelyek esetében érthető, de valójában ez a két álláspont ellentétes egymással. Ezt azért fontos itt hangsúlyozni, mert a területvédő propagandában és a béketárgyalásokon szerepelt anyagokban végig megmaradt ez a kettősség. Az SZNT gólyavári gyűlésén megalakult egy székely zászlóalj, amely a propaganda mellett a területi integritás védelmének katonai megoldásának a lehetőségére utalt. Az SZNT 1 ООО 000 korona segélyt kért a kormánytól december 11-én, amit a minisztertanács december 17-én tárgyalt meg. 9 7 A kormány nem vállalta hivatalos elismerésüket, kifogás hangzott el amiatt is, hogy a tanács a külföldi propaganda céljából alkalmatlan emberek számára kért kiküldetést és leszögezte azt is, hogy a külföldi propaganda a magyar külügyminisztérium feladata. Az ülés jegyzőköny95 Pesti Hírlap 1918. november 10. 9., november 12. 13., november 16. 8. 96 Pesti Hirlap 1918 december 10. 4. 97 MOL К 27 ME Mt.jk. 50
