Folia historica 24
I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.
tópropagandájáról úgy nyilatkozott, hogy az „buzgó" volt, de hogy „mennyi sikere volt, nem tudom megítélni." 3 1 Az 1918 novemberében Svájcból hazatért Nagy Vince államtitkár (később a Károlyi kormány belügyminisztere), aki októberben Magyar Hírszolgálat címmel tájékoztatót létesített Zürichben, mert ő már akkor látta, hogy az antant nemigen fog akceptálni bennünket. Beszámolójából kiderült, hogy a hazánkról kiadott háromnyelvű tájékoztató közleményeinek megjelentek az eredményei a svájci, de a francia és az angol sajtóban is. 32 Saját szavain kívül ezekre máshol adatot nem találtam. Svájci követünk, Bédy-Schwimmer Róza szereplését nem kísérte siker. Esterházy hivatalos beszámolójában kitért arra, hogy Bédy-Schwimmernek követté történt kinevezése „a mai időkben nem éppen alkalmas." 3 3 Az előzetes diplomáciai egyeztetés nélkül kinevezett hölgyet hamarosan visszahívták. 3 4 Az antanthatalmakkal való összeköttetés létesítése céljából Svájcba kiutazott személyek sem jártak sok eredménnyel, noha Sigray jelentése szerint utat találtak Wilson megbízottjához 3 5 és Esterházyékat fogadta a svájci brit követ, de az antant vezető köreihez nem tudták eljuttatni a magyar kormány álláspontját. 3 6 A svájci magyar próbálkozásoknak ráadásul riválisa is akadt a Windischgraetz-féle monarchista propagandában, amely nem járt ugyan eredménnyel, de magyar szempontból összekuszálta a szálakat. 3 7 Időközben itthon a külügyminisztérium felállítása előrehaladt és egyre jobban kivette részét a külföldi propaganda szervezéséből. Az 1918. november 23-i minisztertanácsi értekezleten Diner-Dénes, a külügy akkori adminisztratív irányítója 3 millió koronát kért a külföldi propagandára, majd pár nappal később Biró Lajos a Külföldi Sajtó Szindikátusának rendkívüli közgyűlésén azt hangoztatta, hogy a külföld helyes tájékoztatása közvetlenül Magyarországról történjen, s a munkához kérte a külföldi levelezők támogatását. 3 8 Mind a miniszterelnökségre, mind a külügyhöz érkeztek különféle személyektől beadványok, amelyekben tanácsokat adtak, illetve felajánlkoztak külföldön végzendő propagandatevékenységre. A tanácsadó levelek között akadtak olyanok, amelyek különféle feladatokat fogalmaztak meg a kormány számára, mint például Török Emil okleveles mérnök december 7-én kelt levele, amely a jó francia sajtó megszerzését úgy vélte megvalósíthatónak, hogy a kormány francia vállalatoknak és pénzcsoportoknak jó koncessziókat biztosít. Dr. Köpeczi Deák Antal november 30-án Kolozsvárról írt levelében azt tanácsolta a kormánynak, hogy Angliában szerezzen pártfogókat a magyar ügy számára még a béketárgyalások előtt, mert ellenségeink a franciáknak barátai. 3 9 A miniszterelnökségre író fantaszták egyike, Sándor Kálmán fővárosi lakos például a magyar parasztság megszervezését tanácsolta az ország megmentése érdekében, figyelemre méltó észrevételek kíséretében. 4 0 Pintér Lajos üzletember felajánlotta, hogy személyes összeköttetéseit felhasználva Hollandiában felolvasásokat tartana, és cik31 HarrerF. i. m. 389. 32 Pesti Hírlap 1918. november 16. 4. 33 Pesti Hirlap 1919. január 1. 2. 34 Harrer F. i. m. 386-387. 35 MOL К 27 ME Mt.jk. 1918. dec. 28. 36 Arday L. i. m. 90-91. és 1. 22. sz. jegyzetet 37 L. 32. sz. jegyzetet és Arday L. i. m. 84. 38 Pesti Hirlap 1918. november 26. 2. 39 MOL К 66 KM 1918-1919. propaganda ügyek 2. sz. és 34. sz. 40 MOL К 26 ME 1918. XLI. t. 6170. sz. Sándor K. levelében többek között: „...ellenünk a 250 milliós szláv tenger, ...12 apostolra van szükség..., felére itthon..., felére külföldön..., ...erősíteni a nemzeti érzést, ...az internacionálé hiányos faktor a jövendő Magyarország megóvása szempontjából..." 40
