Folia historica 24

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.

részben a békeszerződés közeli megváltoztathatóságába vetett csalóka reménytől álltatva,

13 részben pedig a nyugat-magyarországi helyzet bizonytalanságát kihasználva tovább működtek. Ez idő alatt gyakran összetűzésbe kerültek a kormány politikájával addig, amíg megszüntetésük vagy átszervezésük ez okból meg nem történt. Dolgozatomban vázlatosan ugyan, de ezekre az eseményekre is kitérek. I. RÉSZ Területvédő propaganda 1918-1920 „Mit mond rólunk az entente?" - ezzel a címmel egy vékonyka röpirat jelent meg 1919 elején, amely kíméletlen élességgel vágta a magyar közvélemény szemébe, hogy a Párizsban éppen akkor összeült győztesek békekonferenciáján Magyarország a vádlottak padjára került.

14 A szerző közölte a legsúlyosabb vádakat, mint a világháború előidézésében való felelősség, a magyar társadalom elavult jellege, a nemzetiségek elnyomása. Mindezen vádakat a Magyarország ellen folytatott cseh, román és szerb propaganda sikerrel fogadtatta el az antant politikai közvéleményével.

1-'

1 Magyarország a világháború végén védtelenül állt az ellene irányuló propagandával szemben, mert a dualizmus keretében az osztrák centralista politika „magyar nemzeti érdekeket védő külföldi propagandát meg nem engedett."

1

6 Az I. világháborúban ellenségként kerültünk szembe az antanttal, ezért megítélésünk náluk tovább romlott, illetve tovább javultak az ellenséges propaganda lehetőségei. Amikor a háború végén megalakult a függetlenné vált Magyarország új kormánya, politikájának szellemében azon nyomban elkezdte a külföldi politikai tényezők és közvélemény felé irányuló propagandáját a magyar álláspont megismertetése érdekében.

1

7 Az alábbiakban a területvédő propagandát a fent megadott időrendi keretben tárgyalom oly módon, hogy először a külföld felvilágosítását szolgáló propagandát, majd a nemzetiségek megnyerésérc irányuló törekvéseket vizsgálom a szükséges politikai és társadalmi szempontok figyelembe vételével. A különféle akciókat a mögöttük álló kormányzati szervek vagy társadalmi egyesületek szerint csoportosítva adom elő időrendben. 13 Trianon után nemcsak a Millerand-féle kísérőlevél, de az elcsatolt területekről érkezett jelentések is sokakban azt a reménvt keltették, hogy a kialakult helyzet nem végleges. A zűrzavaros állapotokról szóló jelentések már'a Károlyi-korszakban (MOL К 26 ME 19Í9.^XXXVII. t. 505., 665., 873., 1123., 1536. sz. és MOL К 66 KM 1920. I.-5. t. 224-225.) és a Tanácsköztársaság bukása utáni hónapokban (MOL К 26 ME 1919. XXXVII. t. 4234.. 4931., 6033.. 6115., 6458. sz."és MOL К 26 ME 1920. XXII. t. 3287. sz.) is a kormányban is tápláltak hamis illúziókat a megszállt területekkel kapcsolatban. A kormányhoz ugyanakkor befutottak ellentétes értelmű jelentések, amelyek reálisan láttatták a helyzetet. (Például Romániából: MOL К 26 ME 1919. XXXVII. t. 1294. sz. és Jugoszláviából: MOL К 26 1919. XXXVII. t. 4265. sz.) 14 Dr. Erdélyi Jenő: Mit mond rólunk az entente? Bp. 1919. 15 Az ellenünk irányuló cseh. román és szerb propagandáról I. Bevezetés 1. sz. jegyzetet és Tompkins, S. 11: The Secret War. 1914-1918. London. I98L 16 Horváth Jenő: A trianoni béke megalkotása 1915-1920. Bp. 1924. 5. 17 Harrer Ferenc: Egy magyar polgár élete I. Bp. 1968. 388. „...a Károlyi-kormány hatalomra jutásakor nyomban széles körű propagandát kívánt indítani, hogy a külfölddel - mind ellenfeleinkkel. mind a semleges államok népeivel - a magyar problémát a maga valóságában megismertesse, és őket országunk jogos és méltányos érdekeinek belátására fogékonyabbá tegye." 37