Folia historica 24

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.

Pallos Lajos Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920* Bevezetés Magyarország háborús megpróbáltatásai nem értek véget az I. világháborút követően. Szomszédaink közül a Monarchia felbomlásakor újjáalakult cseh állam, valamint Szerbia és Románia korábbi imperialista (és részben irredenta) törekvéseinek elérésére az antant hatalmakkal kötött szerződéseikre és különféle egyezményekre támaszkodva,

1 az antant segítségével megtámadta hazánkat. Az őszirózsás forradalomban függetlenné vált Magyarországon a Károlyi Mihály vezette kormány került hatalomra, amely pacifista politikát hirdetett. Az antant rokonszenvét megnyerni igyekvő kormány a fegyveres ellenállással szemben a majdani békekonferenciára utalta az ország sorsát. Annak érdekében, hogy a béketárgyalásokon kellő eredménnyel képviselhessék a magyar érdekeket, szükségesnek láttak egy olyan akciót, amely a külföldi közvéleménnyel megismerteti a magyar álláspontot, felmutatja azokat az érveket, amelyek Magyarország területi épségének megőrzése mellett szólnak. A kormányzati szervek és a különféle társadalmi egyesületek által folytatott teriiletvédő propagandatevékenység döntően a háború végétől a trianoni békeszerződés aláírásáig zajlott. Dolgozatom célja, hogy bemutassam a külföld felvilágosítására irányuló propagandát, mint a területvédő propaganda legfontosabb elemét. Természetesen ezt a tevékenységet nem lehet teljesen kiszakítva vizsgálni azoktól az egyéb törekvésektől, amelyek közvetlenül, vagy közvetettebb módon másképpen irányultak az ország területi integritásának megóvására, mert csak így nyerhetünk teljes képet. Elsősorban azokra a propagandaakciókra gondolok, amelyek az országban élő nemzetiségek körében megpróbálták népszerűsíteni a magyar államot, másodsorban pedig arra az igyekezetre, amely az adott időszak magyar politikai és társadalmi berendezkedését törekedett rokonszenvessé, illetve elfogadhatóvá tenni a nyugati közvélemény számára. Mindezek figyelembe vétele témám kidolgozásánál annál is indokoltabb, mivel nagyrészt éppen azok a kormányzati szervek és társadalmi egyesületek folytatták ezeket az akciókat is, amelyek a külföld felvilágosítására irányuló propagandát is végeztek. Ennek megfelelően a következőképpen épül fel dolgozatom. A vizsgált történeti periódus (Pádovától Trianonig) változékony belpolitikai viszonyai miatt szükséges egy periodizációt adnom a területvédő propaganda szempontjából. Ez a periodizáció talán nem tökéletes ugyan, de témám több szálon futó kezeléséhez mégis megfelelő keretet biztosít. A dolgozat ezt követő első nagy egységében a kormányzatnak és a különféle szervezeteknek, egyesületeknek a területvédő propagandára vonatkozó tevékenységét mutatom be, majd az évkönyv következő számában megjelenő második részben a propagandában felsorakoztatott érveket ismertetem az írott és a grafikai forrásanyag alapján. A különféle akciók szervezésére, menetére vonatkozó források (levéltári anyagok, visszaemlékezések, feldolgozások, újságok, nyomtatványok) elégtelensége miatt az első részben alkotott átfogó kép nem teljes, számos * A tanulmány a szerző 1996-ban megvédett doktori értekezésének első része. (A szerk.) 1 Magyarország megcsonkításának diplomáciai előzményeihez: Horváth Jenő: A trianoni béke megalkotása. Bp., 1924., i/o: Felelősség a világháborúért és békeszerződésért. Bp., 1939, Az újabb szakirodalomból: Zeman, Z. А. В.: A Diplomatic History ofthe First World War. London. 1971. 33