Folia historica 24

II. Közlemények - Ewa Letkiewicz: The Jewels of Queen Isabella of Hungary

gyűrű egy szerényebb változata a Toruni Városi Múzeumban található. (2. kép) A gyűrű készítési idejeként a házasság ideje, 1539 korainak mondható; valószínűbb, hogy Izabella 1559-es halálához közelebbi időpontban készült Közép-Európában, bár az itáliai eredet sem kizárható. Egy impozáns méretű arany függőt is Izabellához köt a hagyomány. (3. kép) Az áttört kompozíciót opálok és drágakövek díszítik. Hasonló kompozíciójú ékszerek a 16. század 90es éveitől váltak elterjedtté, elsősorban az Augsburgban letelepedő hugenotta, Dániel Mignot terveinek hatására. Számos fennmaradt ékszer köthető Mignot terveihez. Ezek egyike a Toruni Városi Múzeum sellös függője (4. kép), mely az 1590-es évekre datálható. Ehhez köthető a budapesti függő struktúrája is. Mindkét mű a hasonló, divatos grafikai mintalapokat követő közép-európai ötvösműhelyekböl kerülhetett ki a 16. század végén, tehát valójában nem kapcsolhatók Izabella személyéhez. A budapesti ékszer készítésének helyeként Magyarországot valószínűsíti az akkoriban egyedül csak a Vörösvágáson bányászott opál alkalmazása. A gyöngyökkel díszítette arany nyaklánc esetében azonban nem zárható ki, hogy valóban Izabella tulajdonában volt egykor. (5. kép) Legközelebbi párhuzama az Ausztriai Konstanca (tl633), III. Zsigmond lengyel király feleségének sírjából előkerült arany lánc. A láncot 1791-ben találta meg Tadeusz Czacki, akinek feljegyzéséből tudjuk, hogy az eredetileg 26 tagot számláló láncot szétbontották. 9 tag a Lubomirski hercegekhez került Kruszyna-ba, ahonnan a Wawel Kastély gyűjteménye vásárolta meg. (6. kép) Egy szem 1840-től Kazimiera Kozarska, született Putawska birtokolta, aki azt 1883-ban a Jagelló Egyetem Régészeti Tárának adományozta. A lánc 16 tagját Czarcki Izabcla Czartoryska hercegnőnek ajándékozta, aki a „Királyi ékszerdobozának nevezett gyűjteményben helyezte el. Ma ezek közül csak 10 szem van meg, a többit 1939-ben a német csapatok elrabolták a Sieniawa-i Czartoryski palota legértékesebb darabjaival együtt. (7. kép) A korábbi szakirodalom a láncot az idősebb Zsigmond, Zsigmond Ágost és III. Zsigmond királyhoz is kötötte, annak ellenére, hogy Czarcki feljegyzései egyértelműen Konstancára utalnak. Hasonló láncok láthatók az iijabb Lucas Cranach-műhelyéből származó Jagelló-hercegnőket ábrázoló portrésorozaton. (8-10. kép) Hasonló láncok láthatók Jagelló Katalin egy második világháborúban elpusztult portréján, Jagelló Zsófia Stargard Pomorski-béli és Jagelló Anna koronázási képmásán is. (11., 12. kép) A királyi számadásokból tudjuk, hogy 1545-ben és 1546-ban több láncot is rendeltek a hercegnők számára. 1545-ben például egy Marcin nevű krakkói ötvös hosszabbít meg, illetve készít láncokat számukra. 1546-ban a nürnbergi Nicolas Nonartgnál rendeltek láncokat a hercegnőnek. A forrásokból tudjuk, hogy Izabella királyné is rendelt ékszereket Nürnbergben. A Konstanca sírjából származó lánc eredetileg Jagelló Annáé lehetett. Tőle III. Zsigmond király örökölhette. Nemcsak a Konstanca sírjából előkerült lánc, hanem Zsigmond sírjából előkerült „A" betűs függő is. Ez utóbbi ugyanabból a műhelyből származhat, mint Zsigmond nővérének, Katalin svéd királynénak „C" betűs ékszere. A budapesti és a Konstanca-sír láncai bár különböznek, technikájuk és stílusuk alapján ugyanabból a forrásból származhatnak. 204