Folia historica 24

I. Tanulmányok - Fisli Éva: „A nemzet halottja”, 1945 Bajcsy-Zsilinszky (újra)temetése

kezdődik. A tribünön a közjogi méltóságok mellett ott van Bajcsy-Zsilinszky özvegye, özvegy Tartsay Vilmosné és özvegy Kis Jánosné társaságában.

1

3 A Magyar Rádió által is közvetített

1

4 szertartást nyitó Himnuszt az evangélikus énekkar zsoltára követi, majd Kemény Lajos evangélikus esperes mond imát. Ezután következnek a miniszterelnök és a pártok képviselőinek gyászbeszédei. Az ifjúságnak (MADISZ) és a parasztságnak is külön szónoka van és felszólal a szovjet követ is. Ezután újabb zsoltár, majd a Szózat következik, végül Erkel Hunyadi László című operájának (!) gyászindulójára elindul a menet az Alkotmány utcán, az akkori Vilmos császár (utóbb Bajcsy-Zsilinszky), majd a Rákóczi (!) úton keresztül a Keleti pályaudvar felé. A több ezres tömegben fekctecsizmás parasztok, cserkészek, katonák, külföldi missziók követei, civilek „komor pompában".

1^ A Nemzeti Színház előtt újabb lelkészi áldás következik, majd innen bocsátják jelképesen útjára a koporsót a Tiszántúlra. Este már Debrecenbe, majd Nyíregyházán át Tarpára érkezik, ahol május 28-án helyezik a halottat végső nyughelyére. Önvizsgálat avagy „Egy nemzet döbben magára"

1

6 Az ország első, háború utáni nyilvános újratemetése Bajcsy-Zsilinszkyé. Egy megerősödő politikai párt és egy ideiglenes nemzeti kormány használja fel cmblematikus alakját egy széttört és szétszóratott, megvert és elbukott nemzet

1

7 mozgósítására és a hatalom legitimálására. Bajcsy-Zsilinszkyt személyes helytállása, mártíriuma és kikezdhetetlen németellenessége teszi alkalmassá e szerep betöltésére. Egyéni sorsának tragikuma összekapcsolható a „szolgai engedelmesség bugyrai"-t

1

8 megjárt országéval. Hiszen mint azt Tildy április 22-én Történelmi látást! című, kemény önvizsgálatot sürgető vezércikkében írja: „...a tény mégis az, hogy a felszabadulásig nem tudtunk szóba jöhető eredményt felmutatni, s nem vettünk részt országunk szabadságának visszaszerzésében."

1

9 Bajcsy-Zsilinszky eszerint maga is az ellenállás gyengesége miatt lett vértanú. Mint az a budapesti gyászszertartáson elmondott kisgazda-beszédben elhangzik: koporsója „vád az itthoni árulók ellen".

2

0 Miközben tehát az önvizsgálat és megtisztulás folyamatában egy erkölcsileg összeroppant országnak adva tartást Bajcsy-Zsilinszky 1945 magyar sajtójában az „igaz magyar ember"

2

1 mintaképe lesz, a hozzá kötődő jelentések, az értelcmadás különböző gyakorlatai, a 13 Lásd Szabad Szó, 1945. május 29.3. (OSZK FM3/9I32) illetve Kis Újság 1945. május 28. 3. Az 1945-ös év további újratemetéseinek, (így Kis János novemberi, Curia-béli felravatalozásának) vizsgálata túlmutat e tanulmány keretein. Összevetésük a Bajcsy-temetés részleteivel azonban elengedhetetlennek látszik. Egy érdekes kísérlet: Gyászmenetek a huszadik századi Budapesten (Kiállítás a Fővárosi Képtárban 2001. nov.-dec.) 14 Vö. Kis Újság, 1945. május 25. 5. Sajnos, az újraindult Magyar Rádió archívumában nem ismerünk a tárgyhoz kapcsolódó, fennmaradt felvételt. 15 Kis Újság, 1945. május 28. 4. A beszámolóban tízezrekről írnak. 16 Kisújság, 1945. május 25. 1. 17 I. A nemzet mint sorsközösség című fejezetet Fulbrook, Mary: A német identitás a holokauszt után. Bp., 1999. 323-335. 18 Kisújság, 1945. április 22. 1. 19 Uo. 20 Kis Újság, 1945. május 28. 3. 21 Érdekes részlet: Boldizsár Iván: Sopron-Kőhida, 1944. december 24., Bajcsy-Zsilinszky Endre mártírhalálának hiteles története. Szabad Szó, 1945.május 27. A szerző a halál körülményeiről megállapítja, hogy három katona jelentkezett önként a kivégzés végrehajtására. „A fogházorvos szerint mindhárom vérbajos volt. Mi megállapítottuk, hogy mindhárom sváb volt." i. m. 1. Az ellenség e szövegben - a tényektől függetlenül is — nem csupán velejéig romlott, hanem sváb, tehát és számunkra itt ez a lényeges — „nem magyar". 182