Folia historica 24
I. Tanulmányok - Tompos Lilla: A IV. Károly koronázása alkalmából készült díszmagyarok története és formai sajátosságai
nem képviselői a gyerekkortól az aggastyánig. Érvényesülni látjuk a viselettörténetben általánosan elfogadott jelenséget, amely szerint a nemzeti öltözék divatja akkor kap új lendületet, amikor a nemzet létét, identitását, veszély fenyegeti. Fényképek sora mellett, tárcaírók beszámolói is bizonyítják, hogy ebben a magyarság számára szomorú időszakban az egyetlen, amivel a hazafias érzést kinyilváníthatták, az az öltözetük volt. Ezek a ruhák, mivel a gyakorlatban használt öltözeti darabok jól átgondoltak, kényelmesen hordhatók voltak, ízesültek a divatba. A kiegyezés után hétköznapi viseletük megszűnt, az ünnepségeken a reprezentáció kellékeiként egyre inkább jelmezszerűvé váltak. Különösen jellemző ez a huszadik században, amikor a praktikum egyre inkább előtérbe került. A nők rövid szoknyát viseltek az estélyeken is, ugyanakkor pártás-fátylas, férfiak mentés-csizmás díszruhát öltöttek az esküvőkre, esetleg az udvari bálokra, de mindenképpen beleöltöztek a leendő király, IV. Károly koronázási ünnepségére. IV. Károly koronázása, 1916. IV. Károly követte a trónon I. Ferenc Józsefet, aki hatvannyolc éves uralkodás után 1916-ban elhunyt. A koronázási ünnepet rendező bizottság művészeti, műszaki, forgalmi és rendészeti albizottságokkal december 3-án alakult meg. Az előkészületek során átalakították a Mátyás templom belső berendezését, 1200 személy számára amfiteátrumszerű emelvényeket állítottak föl benne, és bevezették a villanyvilágítást. A templomhoz vezető út mentén 4500 néző számára állítottak fel tribünöket, és további 3500 embernek alakítottak ki nézőhelyet az utak mentén. 2 2 A képviselőháznak és a főrendiháznak reggel fél hatkor tartott együttes ülése nyitotta meg az ünnepségek sorozatát. Hét órakor két koronaőr felnyitotta a klenódiumokat őrző ládát. A templomba érkező menet élén Magyarország címerével ékes öltözetében heroldok vonultak. 2 3 Tisza István miniszterelnök, nádorhelyettes - a magyar történelem során az egyetlen protestáns koronázó - az esztergomi érsekkel együtt helyezte a Szent Koronát a király fejére. Utána a királyné koronázása következett. Az oltár előtt térdelő királyné házikoronát viselt, a Szent Koronát pedig - szokás szerint - a jobb vállához emelték csupán. A koronázási eskü a Mátyás templom előtti Szentháromság téren hangzott el, a Szentháromság szobornak e célra kissé átalakított talapzatáról. 2 4 A kardvágások színteréül a Szent György téren hatvanhárom vármegye földjéből felhantolt domb szolgált. 2 3 Az aranysarkantyús lovaggá ütés aktusáig a ceremónia az előírások szerint folyt le, ekkor azonban egyetlen részlet megzavarta az ünnep menetét, amelyről a rendező Bánffy Miklós gróf, az Operaház intendánsa, a későbbi külügyminiszter naplójában így emlékezik meg: „Előbb a nagy nevek jöttek, a nagy gálák, azután az én embereim. Tudniillik úgy határoztak, hogy a háború legszebben dekorált tisztjeit is lovaggá ütik. Ezeknek, persze nem volt diszmagyarjak, ezeket nekem kellett felöltöztetnem, hiszen a koronázás kosztümtervezője is voltam. Rögtön tudtam, mit kell tenni. Nem öltöztetem fel őket. Jöjjenek úgy, ahogy vannak, jöjjenek úgy, mintha a lövészárokból jönnének, 22 Koronázási Album. Az Érdekes Újság kiadása. Bp., 1917. 23 A heroldok öltözetét Györgyi Dénes tervei nyomán készítették, egyet a Magyar Nemzeti Múzeum Textilgyűjteménye őriz. (MNM T. Ltsz. 1992.26) 24 A királyi eskü emelvényévé Pogány Móric tervező műépítész tervei nyomán alakították át. Szembenézete és a Tárnok utca felöli rajza a koronázás után megrendezett tárlaton a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében látható volt. MNM Történeti Adattár Érem- és Régiségtár 122/917. A feldolgozás alatt álló iratanyagra Baják László hívta fel a figyelmemet. 25 Bartoniek Emma: A Magyar koronázások története. Bp., 1987. 167. 16
