Folia historica 24

I. Tanulmányok - Ferencziné Sedlmayr Krisztina: Magyaros ruhamozgalom az 1930-as években

szárnyának sárközi hímzéssel dísztett fekete selyemruhája,

10

6 valamint a történelmi eseményekhez és személyekhez kapcsolódó anyag: a kassai bevonulás alkalmából készült női díszruha,

10

7 vagy Bajcsy-Zsilinszky zsinóros dolmánya,

10

8 melyet parlamenti felszólalásain viselt. A gyűjtemény ezeken a szigorúan történeti múzeumba illő műtárgyakon kívül számos egyéb magyaros öltözékkel is rendelkezik. A Lcgújabbkori Osztály a rendszerváltás utáni években „kiemelten" gyűjtötte a két háború közti időszak polgári kultúráját reprezentáló tárgyakat. Az életmódi gyűjtemények, köztük a viseletgyüjtemény gyarapításánál is fokozott figyelmet szenteltünk a kor „magyaros" ízlésének. 1991 és '95 között 24 magyaros ruhával, illetve együttessel gyarapodott a gyűjtemény, bár az eladásra felkínált darabok száma ennek többszöröse volt. A gyűjtésnek az „anyagiak", illetve a raktár szűkössége szabott gátat. A válogatás során megpróbáltunk valamiféle arányt kialakítani, figyelembe véve természetesen a gyűjtemény meglévő - egyébként jelentős - ilyen jellegű anyagát. Valamennyi darab magánkézből származik, így a történetére vonatkozóan is rendelkezünk több-kevesebb információval. A Tüdős Klára által tervezett magyaros díszruha, mely a kassai bevonulás alkalmából készült,

10

9 vagy az a virágos atlaszselyemből varrt hasonló jellegű „ünneplő",

11

0 melynek csak tulajdonosát ismerjük, egyaránt adatot szolgáltat arra, hogy a keresztény középosztály a polgári életformától sem érezte idegennek a történelmi viseletet idéző öltözéket. A gyűjtemény fő irányvonalának megfelelően azonban elsősorban a jellegzetes darabokat kerestük. A férfi viseletek közül - a korábbi gyűjtésekből származó bocskai-öltönyök mellé - a mozgalom népszerű „kismagyar" öltözékéből vásároltunk két rendet.

11

1 Az újonnan beszerzett női és kislányruhák zöme pedig ahhoz a típushoz tartozik, melyet iparművészeti szempontból „másod-, vagy harmadvonalnak" nevezhetünk. Ezeken a ruhákon a paraszti hímzést, szabásvonalat vagy a történelmi örökséget készítője jobbára nem tudatosan alkalmazta. A Nemzeti Múzeum Történeti Fotótárában a '30-as évek viseletét gazdag gyűjtemény reprezentálja. A képek egy része divatbemutatókon készült, illetve nyilvánvalóan viselője magyaros öltözékét örökíti meg. A modellek a mozgalom esztétikai elvei szerint készült, népi ihletésű ruhát viselnek. A magyarosság kifejezésére szolgáló eszközök egészen hasonlóak a pályázati anyag ruháin láthatókhoz: felnagyított népi motívumok, matyó „sziluett", posztóból készült, suba szabású estélyi köpeny, stilizált szűr stb. (Néhány képen jól látható, hogy a közönség angol szabású kosztümben, kabátban és kalapban figyeli a kifutón vonulókat!) A magyaros ruhák használata szempontjából érdekesebbek a családi képek, bár a korabeli fényképezési szokások következtében többnyire ünnepi ruhát viselő embereket láthatunk „beállított" pózban. Szembetűnő, hogy mennyivel visszafogottabb az a magyaros stílus, melyet a hétköznapok embere hordott! A divatrajzok és bemutatók nagyszabású, több elemből megkomponált együttesei helyett leginkább népi hímzéssel díszített, fehér pamut és selyemblúzokat találunk. Viszonylag jelentős azoknak a képeknek a száma, melyen iskolás gyereket, vagy gyerekeket láthatunk, magyaros egyenruhában. Ezek a képek a gyerek megörökítésének szándékával készültek, a magyaros ruha jelentősége, akár a családi fotóknál, háttérbe szorul. Az „életszerű" szituáció miatt a ruha használatát is valamennyire érzékelhetjük. Van a fényképek között olyan, melyen a testvérpár egyik tagja zsinóros, a 106 MNM Textilgyűjtemény T. 1972.469. 107 MNM Textilgyűjtemény T. 1972.261.1—4. 108 MNM Textilgyüjtemény T. 1977.15.1-3. 109 MNM Textilgyüjtemény 94.17.1-3. 110 MNM Textilgyüjtemény 94.1.1. 111 MNM Textilgyűjtemény 88.46.1-2.; 95.10.1-2. 167