Folia historica 24

I. Tanulmányok - Ferencziné Sedlmayr Krisztina: Magyaros ruhamozgalom az 1930-as években

elégíteniük. Ezért a mozgalom „nem történeti kosztümöt, nem népviseletet, nem drága díszruhát ...hanem a jelenlegi gazdasági helyzetnek, a mai kor igényeinek megfelelő, ...a mai nemzetközi viselettel egyenértékű, a korral állandóan lépést tartó, életteljes és magyaros szellemtől áthatott öltözködés divatját kívánja életre kelteni és megvalósítani."

4

1 A magyaros ruhamozgalom - kapcsolódva a 19. századi előzményekhez - indulásától fogva hangsúlyozta a nemzeti ipar védelmének jelentőségét. Törekvésük egybeesett Gömbös kormányzati programjával, mely a honi ipar fejlesztését, és a külföldi termékek visszaszorítását irányozta elő. A miniszterelnök 1933-as Nemzeti Munkatervében a ruhamozgalom alapját képező háziipar fejlesztésének jelentőségére is kitért.

4

2 Ferenczy természetesen nemcsak gazdaságpolitikai szempontok alapján sürgette a magyar termékek, így a ruhaipar védelmét, hanem - akárcsak a korábbi ruhamozgalmak — az idegen kultúra kirekesztése végett is. Az írás befejező részében a szerző kijelenti, hogy a mozgalom indítására tett javaslatát divattervezők, az érintett iparágak vezetői és különböző társadalmi szervezetek bevonásával megtartott értekezleten a Társadalmi Egyesületek Szervezete elfogadta, valamint ígéretet tett arra is, hogy évente pályázatot ír ki magyaros ruhák tervezésére. 1933-ban Ferenczy megalakította a Magyar Öltözködési Mozgalom Országos Bizottságát. A titkári teendőket ő maga látta el. A Bizottság munkájában részt vett a korszak két nagy tekintélyű képzőművésze, Haranghy Jenő cs Glatz Oszkár, valamint a Rákóczy téri Nőipariskola igazgatója, Spolarich László. Az iskola oktatói közül néhányan ugyancsak elkötelezték magukat a magyaros viselet eszméje mellett. A „népművészeti ismeretek" oktatása a nőipariskolák tananyagában hagyományosan kiemelt szerepet kapott. A három budapesti ilyen jellegű tanintézmény a mozgalom szilárd háttérbázisát képezte. A mozgalmat lendületes indulásakor pozitív sajtóvisszhang kísérte. A Magyarország 1934. decembcr 7-ei száma így értékeli az első évet: „itt komoly munka és komoly sikerkilátások vannak a magyar társadalmi élet külső formáinak gazdagításra... A lényeg az, hogy a mozgalom életképes. ...bebizonyosodott, hogy a magyaros díszítés reggeltől éjfélig minden életkorban nagyszerűen magyarrá hangolhatja az európai ruhát."

4

3 A mozgalom Hattyú utcai központjában intézték a levelezést, a szaktanácsadást és a ruhatervek zsűrizését. Gyűjtötték a régi magyar viseleteket ábrázoló metszeteket, nyomtatványokat, fotókat. Anyagi lehetőségeikről nem sokat tudunk, annyi bizonyos, hogy ellenszolgáltatás nélkül álltak az érdeklődök rendelkezésére, 1935-ben pedig nyolcvan darab különféle magyaros iskolai formaruhát osztottak szét ingyen „propagandacéllal".

4

4 1935-ben Ferenczy szerkesztésében megjelent A „Magyar ízlés" könyveinek első kötete, a Magyar ifjúsági ruhák.

4

5 A kiadvány a magyaros iskolai formaruha bevezetését szorgalmazó miniszteri rendelet utáni évben elsősorban a gyakorlati megvalósításhoz nyújtott segítséget. Hangneme erősen agitatív, rábeszélő. Bevezetőjében Ferenczy előző írásának gondolatait ismétli, sokszor szó szerint. A revizionista propaganda hangjának erősödésével azonban ő is egyértelműbben fogalmaz, s nem hagy kétséget a felől, hogy mozgalma lényegét tekintve nem kulturális, hanem politikai jellegű. „Tettekre van itt szükség,.. .Reális, cselekvő hazafiságra, amely szavak és felírások nélkül is képes legyen elmondani, hogy a közintézmény - magyar közintézmény, a város - magyar város, a ház - magyar ember háza, az otthon - magyar család fészke, a kiállítás - a magyar művészeké, a bálterem - magyar mula41 Uo. 14. 42 Gömbös Gyula: Nemzeti Munkaterv. Bp. 1933. 23. 43 M. K.: A magyaros ruhamozgalom egyévi tanulságai. Magyarország 1934. december 7. 8. 44 Ferenczy F.: Magyar ifjúsági ruhák. i. m. 69. 45 Ferenczy Ferenc: Magyar ifjúsági ruhák. A „Magyar ízlés" könyvei. Bp., 1935. 142