Folia historica 24

I. Tanulmányok - Závodi Szilvia: A katonatiszti házasságkötések szabályozása a 20. század első felében

Epilógus A legjelentősebb változás a katonatisztek házasságának engedélyezésében 1945 áprilisában történt. A Honvédelmi Közlönyben megjelent rendelettel

7^ hatályon kívül helyezték az addig érvényben lévő nősülési szabályzatot. A házasságot továbbra is engedélyhez kötötték, a szolgálati úton benyújtott kérvény mellé csatolni kellett két tiszttárs által írt véleményezést az ara szeplőtlenségéről, a menyasszony erkölcsi bizonyítványát és kiskorúság esetén a szülők beleegyező nyilatkozatát. Össze kellett hívni a legalább 10 tagból álló tiszti gyűlést, amely megvitatta, hogy valóban feddhetetlen előéletü-e az ara. A tisztikar tagjainak egyértelműen nyilatkoznia kellett, hogy engedélyezik-e a frigyet vagy sem. A kiadott nősülési engedély 6 hónapig volt érvényes és a férjnek a házassági anyakönyvi kivonat bemutatásával tudatni kellett az elöljárósággal, hogy az esküvő megtörtént. A rendelet kitért a háborús időszakban engedély nélkül megkötött házasságokra. Kérvényezni lehetett a házasság utólagos engedélyezését. Az utólagos engedélyezés segítségével az azóta megözvegyültek igényt formálhattak özvegyi nyugellátásra. A rendelet érdekes kitétele volt, hogy leszögezték, a házastársak között szolgálatban 25 év, nyugállományban 20 év lehet a maximális korkülönbség. A rendelet mintát adott az engedélykéréshez és a véleményezési nyilatkozathoz. A megkérdezett tiszttársnak már nem kellett több pontból álló kérdőívet kitölteni, hanem a körbélyegzővcl és aláírásával hitelesített iraton csak ki kellett jelentenie, hogy az arát régóta ismeri és hogy megfelelőnek tartja a tiszti feleség szerepére. A háború előtti rendelkezésekhez képest a legfontosabb különbség az volt, hogy az engedélyezést továbbra sem kötötték kaucióhoz. 75 21.166/eln II. - 1945. számú körrendelet a hivatásos tisztek és tiszthelyettesek nősüléséről. 127