Folia historica 24

I. Tanulmányok - Kemenczei Ágota: Adalékok a két világháború közötti műgyűjtés történetéhez (Fleissig József gyűjteménye)

kétládányi anyagot elvitték, míg a Földtani Intézetnek átadott részét továbbra is otthagyták, mert annak megfelelő elhelyezést nem találtak. A Földtani Intézetből 1946 októberében a 10 ládányi anyagot Dobrovits Aladár a család beleegyezésével a Szépművészeti Múzeumba szállíttatta egy készülő kiállításra. A kiállítás eszméjét Géber Antal vetette fel és az anyagot is nagyrészt ő gyűjtötte össze.

4

6 1945 után Kund Elemér Fleissig József ajándékozási nyilatkozatát 1947. március 18-án közjegyzői okiratba foglaltatta és eljuttatta a Nemzeti Múzeumhoz, amit a múzeum tudomásul vett és ezzel a gyűjtemény tulajdonjogát a Magyar Nemzeti Múzeumra átszállottnak tekintette. Ekkor derült ki, hogy a Fleissig-gyűjtcmény mintegy 10 ládát kitevő anyaga az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum antik-plasztikai osztályán van, ahová Dobrovits Aladár (Nemzeti Múzeum elnöki tanácsosa) szállíttatta a Földtani Intézetből a Fleissig örökösök beleegyezésével 1946 októberében. Ugyanitt vannak a gyűjtemény leltári cédulái is. Huszár Lajos főigazgató az ajándékozási nyilatkozat közlését követően tárgyalásokat folytatott az örökösökkel, amelyek azonban nem vezettek eredményre. Kund közjegyző előtt tett nyilatkozatát a család nem fogadta el, és visszakérte a gyűjteményt. Mivel ezt a Közalapítványi Ügyigazgatóság megtagadta, Fleissig József testvérei (dr. Réthi Aurélné született Fleissig Ella, dr. Moravcsik Gyuláné született Fleissig Edit) bírói úton kívánták jogaikat érvényesíteni. A per 1948 februárjában kezdődött a budapesti törvényszék előtt, és 1948. november 22-én fejeződött be. A törvényszék ítéletében kötelezte a Közalapítványi Ügyigazgatóság által képviselt Magyar Nemzeti Múzeumot, hogy adja ki a felperesnek az archeológiai gyűjteményt, mivel a halálesetre szóló ajándékozás csak akkor érvényes, ha végrendeleti alakisággal bír, ami ebben az esetben nem történt meg. Az ítéletet a Közalapítványi Ügyigazgatóság nem fogadta el és beadta a fellebbezést a budapesti ítélőtáblához. A budapesti ítélőtábla 1949. március 14-én helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, ezért a Közalapítványi Ügyigazgatóság a Magyar Kúriához fellebbezett. 1949 októberében a Közalapítványi Ügyigazgatóság az örökösökkel egyezséget kötött. A törvényes örökösök a perben érvényesített igényüktől elálltak és a gyűjteményre vonatkozóan a néhai Fleissig József által tett, élők közti ajándékozási ügyleti nyilatkozatot és ennek megfelelően a Nemzeti Múzeum tulajdonjogát érvényesnek elismerték. A megegyezés szerint a Magyar Nemzeti Múzeumnak az egyezség tárgyát alkotó Fleissig-féle archeológiai gyűjtemény leltári megjelölésénél és kiállításánál mindenkor fel kell tüntetnie, hogy az néhai Fleissig József gyűjteményéből származik és adományból került a múzeum tulajdonába.

4

7 1949. november 25-én a Szépművészeti Múzeum antik osztályán felvett jegyzőkönyv szerint a MNM Elnöki Tanácsának 3. 292/1949 sz. átirata értelmében Fleissig Józsefnek a múzeumra hagyományozott gyűjteményét a két múzeum gyűjtési körének megfelelően szétosztották - jelen voltak a Nemzeti Múzeum részéről Kovrig Ilona, Mozsolics Amália, a Szépművészeti Múzeum antik osztálya részéről Haeffner Emil és Szilágyi János - és a megfelelő gyűjteménybe szállították 4

8 46 Antik Kiállítás. Vezető. írta és a kiállítást rendezte: Oroszlán Zoltán és Dobrovits Aladár. Művészeti Múzeumok Barátainak Egyesülete-Szépművészeti Múzeum. Bp., 1947. 47 MNM Történeti Adattár, Múzeumtörténeti Gyűjtemény 48 Lásd a Mellékletet 107