Folia historica 24
I. Tanulmányok - Kemenczei Ágota: Adalékok a két világháború közötti műgyűjtés történetéhez (Fleissig József gyűjteménye)
Közéleti tevékenysége is igen szerteágazó. A Magyar Gazdaságkutató Intézet Egyesület elnöki tanácsának tagja. Igazgatósági tagja a Pesti Lloyd-társulatnak. A magyar sakkügy egyik lelkes pártolója, elnöke a Budapesti Sakk-körnek, 1921-ben a Magyar Sakkszövetség társelnöke lett, amely tisztséget 1928-ig viselte. A magyar versenyzők versenyeken való részvételét anyagilag támogatta. 1 4 Tevékenyen részt vett a budapesti Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet megalapításában, amely 1926-ban készült el. A zeneművészetnek és a képzőművészetnek is lelkes barátja és pártolója. Tagja a Magyar Nemzeti Múzeum Múzeumbarátai Egyesületének. 1903-tól a Galilei Páholy tagja. 1904-ben a páholy munkájához kapcsolódóan indítványt nyújtott be (a páholy irodalmi bizottságában tevékenykedett): „Tűzessék ki minden évben 2 páholydíj oly mű bírálatára, amely a szabadkőműveseket érdeklő és a társadalomtudományok köréből vett eszméket tárgyal, mely pályázaton kizárólag egyetemi és akadémiai hallgatók vehetnek részt." 1912-től 1914-ig a páholy főmestere. Székfoglalójában jelezte, hogy elsősorban kötelességtudást, igaz szabadkőművesi munkát vár el a tagoktól. Kiemelte, hogy a kor által diktált szociális kérdések érdekében kíván dolgozni. 1912-ben kezdték el építeni az új Galilei páholyházat. Az építés körül Fleissig Sándor nagy ambícióval tevékenykedett. Az új páholyház 1913 végérc készült el. Tevékenyen részt vett a szabadkőműves mozgalom megújításában is. Az 1920-től illegalitásba szorult páholyba fiát, Fleissig Józsefet 1932-ben vették fel. 1 6 Irodalmi tevékenységet is folytatott. Több, elsősorban szakmai könyve jelent meg. 17 Fleissig József (1897. január 4.-1944. augusztus 15.) Fleissig József követte édesapját a bankár pályán. Karrierje megkezdése előtt azonban kitört az első világháború, szinte az iskolapadból került a frontra tizedesi rangban. 19 évesen esett orosz hadifogságba. Élményeiről könyvet írt Szibériai napló. Fogságom és szökésem címmel. 1 8 A könyv 7. fejezete megjelent a Pester Lloyd 1919. november 26-i számában is. A könyvről kritikát közölt a Nyugat 1920. 9-10. számában Halász Gyula: „Ha a szerző maga mondaná, nem hinnők cl, hogy ez az első írása, amely nyomdafestéket lát... Háborús irodalmunk kevés figyelemreméltó könyvet termett az ő Szibériai naplójánál." Fleissig József a 300 000 hadifogoly egyike volt, akik a Bruszilov-féle áttöréskor 1916 júniusában estek fogságba. A Habarovszk melletti Krasznaja-rjecski tiszti fogolytáborban raboskodott 20 hónapig. Ekkor a habarovszki szovjet tehervonatot adott a foglyoknak 100 000 rubelért, amellyel 27 nap alatt érték el a Volga síkját. A vonatot azonban visszafordították Kelet felé. Ekkor érlelődött meg Fleissig Józsefben a szökés gondolata. Amikor a vonat az Ural erdeiben járt, leugrott róla. Visszavergődött Ufába, ahonnan kalandos körülmények között hajón utazott tovább Nyizsnyij-Novgorodba, onnan vonattal Moszkvába. A német frontot Orsánál 14 Magyar Sakktörténet 4. A második magyar sakkszövetség megalakulásától a második világháború végéig 1922-1944. Szerk.: Bilek István! Bp., 1996. 15 MNM Történeti Adattár. Múzeumtörténeti Gyűjtemény 16 A Galilei Páholy története, www.galilei.hu 17 Hegedűs Lóránt Emlékbeszéde Popovics Sándorról. Fleissig Sándor előadása. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének 1935. április 27-én tartott rendes évi közgyűlésén elhangzott beszédek.: Hadiipar és közművek 1932.; A lelkek szanálása 1929.; Békessy Imre: A tőzsdekrachok lélektana. Előszót Fleissig Sándor írta. 1936.; Küzdelmünk és diadalunk a londoni sakkolimpiászon, é. n. 18 Fleissig József: Szibériai napló. Fogságom és szökésem. Bp., 1920. 99
