Folia historica 23/2

Peterdi Vera: Egy polgárcsalád élete és otthona a Belvárosban és az arisztokrata negyedben a két háború között

102 „A melltartó arra való, hogy eltüntesse a mellet". (DÓZSA Katalin 1989. 247.) 103 BAUDOT, Francois (2000. 34.) ezt a divatkorszakot az art deco stíluskategóriájába sorolja, DÓZSA Katalin (1989. 240-253.) szerint az 1920-as évektől a magyar nők öltözetében, akik a divat második-harmadik vonalát követték, a neobarokk tér vissza. 104 Ami az alacsonyabb társadalmi rétegeknél és vidéken még elítélendő volt, az a budapesti divathölgyek számára már előírásként jelenkezett. G. 1. is használt kozmetikumokat: rizsport, szemceruzát, körömlakkot, testápolókat. Kamilla-kivonattal - ezt a hajszínezőt a Fekete Kutya drogériából vagy Nosedától vette" - kicsit ki is világosította barna haját. Hetente jött a fodrásznő, aki a hajondolálást és a körömlakkozást végezte. 105 Jellemző, hogy az egyébként nagyon is határozott ízlésű, izgalmasan egyéni fiatalasszony ebben a kérdésben mennyire hallgatott puritán apjára. A „szembeszegülésnek" egyéb jelei viszont voltak. Nyilván apja korábbi tiltásainak hatására (fiatal lány korában egy tátrai útra mindössze két ruhát „engedélyezett" neki) minden útjára hatalmas, dugig pakolt utazókosárral ment. 106 A rétegcsoportba külsőségekkel is illett beolvadni, az úriember-megjelenéshez hasonulni, hiszen az igazi úriember egyéniségével kellett, hogy kitűnjön, s nem különcködéssel. (A művelt... 2001. 46.) 107 ,,Szüleim ruháikat csakis csináltatták." Az egyszerűbb ruhákat házi varrónő készítette. A komolyabb felsőruházatot szabóságokban, a különleges ünnepi kosztümöket jó nevű szalonokban varratták. H. E. egyik báli ruháját mi is megvettük. 108 Említettük , hogy a briliáns nyakékért egy öröklakást adott el H. Z. 109 DÓZSA Katalin 1989. 220. 110 Ez a stílus-változat kissé már idejétmúltnak tűnik, bár inkább a nemzetieskedő jelleget kívánták kihangsúlyozni vele az 1920-as években. 111 „A ruha vagy anyagban, vagy vonalban, vagy dekorációban legyen magyaros, de sohasem mindháromban egyszerre" - idézi Tüdős Klára 1937-es tanácsát DÓZSA Katalin (1989. 28-29.). 112 FERENCZINÉ SEDLMAYR Krisztina (1997.) ismerteti a magyar és magyaros ruha közti különbséget, kifejtve a mozgalom társadalmi hátterét is. 113 Dózsa Katalin 1989. 234-253. 11411]. GONDA Béla 1917. 115 Hétfő-szerda a tésztás, kedd-csütörtök-szombat a húsos/főzelékcs, péntek a böjtös nap volt, a vasárnap pedig a különleges húsételek és sütemények napja. Jeles születésnapokon a gyulakeszi, vagy a Dankovszky-torta kötelező volt. Ezeknek az édességeknek a készítése afféle kulináris örökségkent leányágon öröklődött. 116 Hétköznap délben 12 személyes cseh étkészlettel, fehér damaszttal, ünnepeken a V.E.-től örökölt étkészlettel, ólomkristály befőttes — cseh porcelán tejeskávés-teás készlettel, 1896-os, angyalos címeres, „Isten áldd meg a magyart" - feliratos uzsonnás tányérokkal terítettek. Csak Zoltán-napon használták a Dévay-félc, féltve őrzött, 12 személyes, 86 db-os francia majolika készletet. 117 A leírtak megfeleltek az illemtankönyvck leírásainak is. Lásd például: A müveit és udvarias... 200L 118 A művelt... 2001. 126-127. (Egy nagyvilági hölgy) című kötetből. 119 CZINGEL Szilvia 2002. 120 A polgári réteg számára a fogyasztás a két háború között már egyértelműen életvitelmeghatározóvá vált. Egyetlen háztartási tanácsadó könyv sem mulasztja el felhívni a figyelmet a minőségre, a kipróbált, megbízható, ismert cégeknél való vásárlásra. Ezek közül reprezentálnak néhányat a családtól megvett dobozok feliratai is.